Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 20. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007)

GAZDA KLÁRA: Nemzetiségi település a moldvai magyaroknál

1. kép. A nemzetségi településrend Klézsén. Nemzetségi utcanevek. A Mesterkék katunja ció távolságra van. így a családfát nem sikerül megnyugtatóan felrajzolni. A gyermektelenek a birtokrészüket átengedték, eladták a gyermekeseknek. Az az állapot, amit Borbála rekonstruál, kollektivizálás előtti. A templom előtti dombon „körben" elhelyezkedő Mesterke porták akkori tulajdonosai Mesterke Mihály, Mesterke Ferenc, Mesterke György, Mesterke Illés és Mesterke Sanyi. Az utcában azonban nem nevezték őket Mesterkéknek, hanem az ős nevéről Péternek, például így: Péter András. Alól a patakban a Gergelyek, egy másik részes család, amelynek egyik tagja, János, elvett egy Mesterke lányt, ezzel esszeközelítve, esszekötve a rokoságot. Többük „fia fiának a fia" sem él már, másutt a dédunokák valamelyike, úgyhogy a közelebbi rokonságot ketten, ő és Mihály képviselik. Borbála édesapja postás volt, de pálinkafőző üstöt is birtokolt. Összeszorított telkén felismerhető a régi kettős udvarú szerkezet nyoma. Két kapun lehet rá bejutni: egy gyalogkapun az ólak és állás vagy csűr felől, egy fedeles nagykapun a lakóház felől. A Mesterkék katunja a kollektivizálással, a birtokosok széttelepítésével a 20. század közepéig eltartó történelem csupán. Feltehetően korai klézsei szabadparaszti kirajzások a klézsei határba települt szomszédos Somoska és Pokolpatak is. Előbbiről legalábbis JERNEY állítja, hogy „a magyar klézsei birtoknak igen jelentős telepe 120 családdal, 600 tiszta csángómagyar nyelven beszélő lélekkel. 144 A hagyomány szerint e falu lakóinak részes jogait §tefan eel Mare marhabőr levélen ismerte el,

145 s népessége, akárcsak a Klézséé, a madéfalvi veszedelemkor átmenekülő székely telepesekkel egészült ki.

146 Lakói föld- és szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és hordók készítésével foglalkoznak."

7 A falu nemzetségi felosztását jelzik utca- és falurésznevei: Budóéknál, Ketyák, Istók, Demse, Bulájok, Pityusok, Pisták. (2. kép, Maczalik Arnold munkája.) A főutcákról gyakorta zsákutcák nyílnak, mely utcatípus nemzetségi jellegéről KOS Károly értekezett.

148 A Gödör nevű rész 17 családja közül 7 ma is Benke nevű, de Benkék lakják a Patyúr és Újfalu részt, valamint az üzlet, iskola és kollektív gazdaság központjának környékét is.

144 A magát igen réginek tartó Pokolpatak családnévi eredetű falurészci a Sándorok és a Csernátok.

150