Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

Ozsváthné Csegezi Monika-Ozsváth Gábor Dániel A RÉGI SZEGED MÚLÉKONY JELLEGZETESSÉGEI: A NAP­SUGÁRDÍSZES HÁZOROMZATOK Egy mintegy 125 évvel ezelőtt újjáélesztett, népi építészeti környezet szép, de eltűnő példája - egy 2004. évi vizsgálat kapcsán A jellegzetes, szegedi napsugárdíszes ház­oromzatokra, egyúttal előre vetíthető, fokoza­tos eltűnésükre elsőként - megdöbbentően ko­rán, már a múlt század elején, 1904-ben - CS. SEBESTYÉN Károly hívta föl a figyelmet. Úgy találta: „belátható időn belül teljesen el fog tűnni ez az érdekes házdíszítés"} Ezen kijelenté­se annál is inkább látnoki erejűnek minősül, mivel akkor még utcahosszakon sorakoztak e díszített oromzatú házak, sőt a legfiatalabbak még éppen akkor készültek (1. kép). Tanítványa, BÁLINT Sándor 1936 karácso­nyán a Napsugaras házvégek pusztulása című cikkében szintén így írt: „E barátságos, fehérre meszelt napsugaras parasztházak a mi időnkben már egyre fogynak. Irtja őket a rosszul értelme­zett modemség ... ". 2 1. kép. Újonnan épült, napsugárdíszes oromzatú házak sora az alsóvárosi Délibáb (ma Tisza Lajos) utcában; 1880-as évek. MFM ltsz.: TI0472. A napsugárdísz eredete Abban már megoszlanak a vélemények, hogy az egykori napimádat - a mindent látó, az igazság fölött őrködő, ősi napisten tisztele­te - gyökereinek továbbéléséről van szó in­kább, vagy a keresztény Szentháromságot jel­képezik a barokk Isten-szem motívumnak a népi építészetben való megfogalmazásaként. 3 A nap, a világosság és a sötétség, illetve a jó és a rossz antagonizmusa minden vallás filozó­fiájában kiemelt jelentőséggel bír. E témára Szegeden elsőként KOVÁCS János hívta föl a figyelmet: ,/í Napisten emlékét a há­romszög-tetővéggel, homlokzattal épített házak képviselték és képviselik még manapság is, amelye­ken mindig ott ragyog a sugárzó küllőkkel ábrázolt Nap képe is, melyet a szegedi hajók és malmok fa­ragott díszei között is mindenkor megtalálunk!^ BÁLINT Sándor így foglalta össze a motí­vum elterjedését: „a XVIII. században hazán­kat többször végigdúlta a pestis, amely ellen a hí­vő lelkek többek között a vallásban, csodajelek­ben, szakrális jelképekben kerestek oltalmat. A járványt Isten büntetésének érezték, és fogada­lomból, engesztelésből állítottak országszerte művészi alkotásnak is jelentős, a barokk város­képhez egyenesen hozzátartozó Szentháromság­szobrokat, Szegeden is. Ezért került amulettként a Szentháromságot jelképező, bajelhárítónak ér­zett háromszög, középen a mindeneket látó Isten szemével, szinte minden hangsúlyos helyre: templomok homlokzatára, oltárok, szószékek oromzatára. ...A szimbólum átkerült a szegedi 2. kép. Az Árpád téren 1836-ban már állt, majd 1976-ban elbontott, copf Dietrich-Sulkovszky-ház kapuja (MFM 5290) parasztházak utcára nyíló oromfalára, de feltűnt még kapukon, utcaajtókon, vízimalmokon, ke­mencék élőkéin, azaz lyukzáró lapján is. A díszí­tés megtalálható azonban a közeli és távoli kör­nyéken is. A Város kivándorolt népe ugyanis ma­gával vitte, és a havibúcsú, továbbá az ö-ző táj­szólás mellett éppen ez fűzi a szegedi nagytájat különös egységbe" 5 (2. kép).

Next

/
Oldalképek
Tartalom