Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön

7. kép. Szeged, Paprika utca 1 8. kép. Ferencszállás, Szegedi u. 47. 9. kép. Szeged, Tisza Lajos u. 89. son, nem érezték annyira különlegesnek. Mindkét esetben sor került az eredeti nyílászárók nagyobbakra cserélésérc és ennek következtében néha a külső homlokzat átalakítására is. Az 1970-80-as években nem készültek egyedi méretű ablakok, hanem az akkori „TÜZÉP" típusválasztékából építették be a nyílászárókat. Ezek az újkori méretrendnek és arányoknak feleltek meg, nyitásirányuk és osztásuk is más volt, mint a régi ablakoké. A korszerű, nagyobb bevilágítást adó szerkezetek beépítését követően azonban a homlokzat karaktere módosult. Az ablakok átalakítása legtöbbször együtt járt a kor lehetőségeihez és „divatjához" igazodó kőporos, színes vakolatok felhordásával. Ekkor a kor szokásához igazodó, új típusú vakolat-keretezések is készültek.

94 A ház fölújításakor csaknem minden esetben átalakították a lakásbelsőt: közfalakat építettek, padozatot cseréltek, néhol az épületet újabb helyiségekkel bővítették. A múlt iránti nosztalgia jele, hogy az egyik házba az 1980-as években kemencét építettek. A múzeumi bemutatás és a helybeli megőrzés az 1990-es évek elejéig Amikor a napsugaras házak elavultak és a lakók már nem tekintették értéknek az igényeiknek nem megfelelő épületeket, megkezdődött azok lebontása, megsemmisülése. Egy fentebbi idézetben BÁLINT Sándor is utalt a napsugaras házak elmúlása és a megőrzésükre tett kísérletek összefüggésére. FEJŐS Zoltán ezt így fogalmazta meg: „Örökségként csakis az elmúltat, a megszűntet értékeljük, mert feltétele a múlttal való szakítás/szakadás. Tárgyak eltűnnek, majd egy más módon újra megjelennek mint történeti emlékek, műemlékek, amiket restaurálni, helyreállítani kell, s meg kell találni helyét a mai életben. A hagyományos szokások, táncok is a megszűnés után válnak tudatosult értékké, miközben társadalmi értelemben is áthelyeződnek: az eredendően paraszti-népi kultúra számos eleme urbánus és/vagy nemzeti azonosságképző eszközzé, illetve kifejezésmóddá válik."

95 A múltról reánk szállt javak megőrzésének, emlékezetben tartásának egyik lehetőségét a múzeumi bemutatás jelenti. Ebben a kontextusban a társadalmi értékké minősülő napsugaras házakat az elmúlt életformák iránti csodálat ötvözi. A napsugaras házak néprajzi örökséggé válásában fontos szerepet játszott, hogy megalapozzák a „szögedi nemzet"-hez tartozást, és egyben meg is különböztetik magukat másoktól.

96 Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban két napsugaras ház látható. A makói hagymásház az 1834-ben épült Aradi utca 94. számú ház rekonstrukciójaként épült fel. A díszes deszkaoromzat Szakács Erzsébet (Arany János u. 4.) ajándéka.

97 A Szeged-alsóvárosi