Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS ERIKA-VALKONY KÁROLY: Napsugaras házak a Dél-Alföldön

Vass Erika-Valkony Károly NAPSUGARAS HÁZAK MÚLTJA ÉS JELENE Bevezetés A napsugaras házakról sajátos esztétikumuk miatt az elmúlt száz évben gazdag néprajzi és népi építészeti szakirodalom született. A korábbi tanulmányok a leírásig jutottak el: vizsgálták eredetét, formai sajátosságait, elterjedését, ám nem helyezték be az élő építészet kontextusába: nem került sor sem a régi házak jelenbeli használatának vizsgálatára, sem a motívum esetleges építészeti továbbélésének elemzésére. Tanulmányunk első felében röviden összefoglaljuk a szakirodalom eddigi megállapításait, majd szegedi és Szeged környéki példák alapján bemutatjuk a napsugaras házak jelenét, lakóik és a motívum viszonyát, illetve a tovább éltető törekvéseket. Kutatásaink során feltérképeztük Szeged és környéke napsugaras épületeit, ezen kívül jellemző példákat gyűjtöttünk a Dél-Alföld több településéről is. Útjaink során Szegeden 78 darab napsugaras oromzatú és 12 darab napsugaras kapuzatú régi ház,

1 míg a környéken 39 darab ugyancsak napsugaras oromzatú, valamint 3 darab napsugaras kapuzatú régi ház homlokzatát és épületrészletét dokumentáltuk digitális fényképekkel.

2 Fontosnak tartottuk azt is, hogy interjút készítsünk a régi és az új napsugaras házak lakóival, építtetőivel. Napsugaras díszítménynek azt a kör vagy négyszög alakú, középponti elemből kiinduló, sugarasan elhelyezett ék alakú deszkaburkolatot nevezzük, amely 360 fokban körben vagy 180 fokban félkörben helyezkedik el. E motívum elsődlegesen a nyeregtetős lakóházak faoromzatának díszítéseként fordul elő, de megjelenik más épületrészeken (például kapuzatokon), sőt más épülettípusokon is. Korábban a szegedi és délvidéki napsugaras házdíszeket bemutató tanulmányok részletesen elemezték az oromzatok rajzolatának típusait. Ismertették az egyszerűbb és a gazdagon díszített homlokzatok kialakítását, formarendszerét.

3 E tanulmányok különös értéket képviselnek, mert - ahogy azt kutatásaink során tapasztaltuk - az ott bemutatott oromzattípusok egy részét már elbontották. E munkánkban ezért nem térünk ki a régen készült faoromzatok részletes formai elemzésére. A napsugaras oromzat elterjedése Dolgozatunkban napsugaras háznak tekintjük a leginkább Szegedre és környékére jellemző - az oromzat háromszögének egészét vagy nagyobb részét kitöltő - forma mellett a Kárpát-medence más területein előforduló, más típusú napsugárdísszel ékesített faoromzatos épületeket is. Kutatásaink és a szakirodalmi példák elemzésével arra a következtetésre jutottunk, hogy a GILYÉN Nándor által említett besorolás szerinti

4 állóhézagos,

5 kazettás

6 és sugaras

7 oromzat kiegészítéseként is találhatunk napsugárdíszt. Míg az állóhézagos orom természetes szerkezeti forma - a tetőszerkezet elemeire szögezett függőleges deszkázat alkotja -, addig a napsugaras és kazettás díszburkolat már független a tetőszerkezeti elemektől. A napsugárdísz tudatos díszítő szándékra mutat, mert a hordozó felületként alkalmazott, hézagos, nyers deszkázatra második rétegként kerül.

8 A napsugaras díszítést először JANKÓ János említette az 1896. évi millenniumi falu kapcsán: Csongrád megye népi építészetét bemutatandó egy szegvári házat javasolt fölépíteni, melynek oromzatán és kapuján megjelent a napsugaras motívum.

9 Szeged környékén, továbbá Bácskában, Bánátban is találhatók napsugaras házak, ahová Szeged népfölöslege a 19. században kivándorolt. A szegedi tájra, BÁLINT Sándor kifejezésével „szögedi nemzetre" az ö-zés mellett a napsugaras ház volt a legjellemzőbb. A Szegedet elhagyó nép új lakóhelyén is a Szenthá-