Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

DEMETER ISTVÁN-MIKLÓS ZOLTÁN: Nyikó menti díszített tetőcserepek

kaságnak számított. Ebben az időszakban a cserépgyártás többnyire ipari méreteket öltött, így a készítők is anonimitásba kerültek. Egyedi esetekről azonban még ebből a periódusból is beszámolhatunk, ezeket viszont magunk is ritkaságoknak ítéljük. A székelykeresztúri múzeum leltárában található egy névvel ellátott és virágmotívumokkal gazdagon díszített (36. sz.) cserép, amelyet 1952. augusztus 27-én készítettek. Összegzés Láthattuk, hogy az egyes díszítések mesterenként nagyon változóak, és sok esetben a készítő pillanatnyi hangulatát és egyéni ötleteit tükrözik. Mindenek előtt azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni magát a díszítési gyakorlatot, hiszen az egymástól függetlenül munkálkodó kézművesek ezt egyaránt alkalmazták. Elmondható, hogy a Nyikó menti cserépkészítők a 20. század első negyedéig kivétel nélkül dekorálták kézműves termékeiket. Ez alatt természetesen nem minden munkadarab külön kidolgozását értjük, hanem a megrendelések alkalmával átadott néhány dekorált cserépre vonatkoztatjuk megállapításunkat. A helyes következtetések megtétele értelmében azzal is számolunk, hogy az általunk díszítésnek ítélt bizonyos rajzok vagy feliratok kontextusukból kiragadottak lehetnek és eredeti funkciójukban nem esztétikai jelentéssel voltak felruházva. A nagyüzemi termelés megszüntette a kézműves cserépvetést és a falvakban is egyre inkább a gyári készítésű cserepek honosodtak meg. A totalitárius rendszer viszonyai közepette a térség falvaiban fellendült az építkezés. Ennek következtében a jellegzetes paraszti porták építési rendszerének már csak nyomait találjuk meg. A téeszek egyben a gazdák állatállományát is megtizedelték, feleslegessé váltak az impozáns gazdasági épületek, sokat közülük átépítettek vagy végleg lebontottak. A régi épületeket újak váltották fel, amelyekre már nem helyezték vissza az előzetesen használt tetőcserepeket. Ez a jelenség annyira általánossá vált, hogy ma ritkaságnak tűnnek a véletlenszerűen előkerülő díszített tetőcserepek. Melléklet 1. Cserépvető-fogadási szerződés (1923) Mely köttetett egyfelől alatt-írt gazdák mint Cserépcsűr tulajdonosok, cserépvettetők, másfelől, pedig Virág András és neje Cseke Ida nagybaconi lakosok, mint cserépvetők között a következő feltételek alapján: 1. Megfogadják alatt-írt társaság Virág Andrást és nejét Cseke Idát 1924 év nyarára cserépvetőnek, ígérve nekik minden egy ezer drb. lapos cserépért kiégetve, amelyet a gazdáknak számba ad, 250 lej azaz kétszázötven lej pénzt és egy véka vagyis 20 liter kupa gabonát, fele lehet búza, fele törökbúza, a tégláért egy ezerért 250 lej azaz kétszázötven lej pénzt, kupás cserépért drb.-ónként 2 lej azaz kettő lej ezen nevezetteket kiégetve köteles a gazdáknak számba adni; fát, fövényt a gazdák kötelesek biztosítani az égetéshez. 2. Köteles cserépvető ezen megígért összegért 1924 év nyarán 4 katlan jó minőségű cserepet égetni és a gazdáknak számba adni; ha esetleg a cserépvető hanyagságából a cserép nem jó lenne, ha a fa kellőképpen meg lesz hordva, gazdák nem kötelesek a cserepet átvenni, hanem követelhetik a fa árát és a károsodást a cserépvetőtől. 3. Ha gazdák kielégítő fát nem adnának, addig a cserépvető nem gyújthat be, hanem köteles minden gazda a reá eső részt kihordani, mit ha nem tenne, cserépvető nem felelős a cserép jóságáról: ha a gazdák hiánya miatt cserépvető hiányt szenvedne, követelheti károsodását a hanyag gazdától. 4. Cserépvető kötelessége a cserépberakás és -kiégetés, a kiszedésben a gazdák segítenek. 5. Köteles cserépvető a cserepet jó minőségű földből vetni, hogy mészkövesség ne találja, a cserépvetőnek ha baja van, köteles a csűrbírónak jelenteni, akinek kötelessége a fenn forgó hiányokat kiegyenlíteni; jogosítva lesz csűrbíró, hogy melyik gazda eleget nem tenne, törvényes úton is végrehajtassa, az eleget nem tevő gazda helyett fogadhat, amennyivel tud. 6. Cserépvető felelőssége elől félre nem állhat, ha esetleg félre állana, gazdák törvényes úton is helyre állíthassák. 7. Kötelesek gazdák a cserépvetéshez szükséges edényeket megadni, az égetéshez kötelesek gazdák