Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

CSILLÉRY - KONFERENCIA - KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREYKATALIN: K. Csilléry Klára és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum

elemek, a berendezési tárgyak, együttesek elrendezésüknek mikéntjén rendkívül sok múlik, (...) A berendezéskor bele kell élni magunkat az ottani család helyzetébe."

18 Szinte most is hallom, ahogy magyarázott, amikor a botpaládi lakóház első szobájában a vászontekercseket elhelyezte az almárium aljában, és az ajtaját azért hagyta nyitva, mert a gazdaasszony is így tette, hogy a vendégek láthassák a tartalék vászonneműjét, de a díszágy térítőjét is ezért hajtotta fel (1. kép). Valósággal élvezte, hogy nem a raktárban sorakoznak, hanem itt megelevenednek a tárgyak. Mert nemcsak a gyűjtött tárgyak bemutatása, hanem azok használatának bemutatása is mennyire fontos. És tudta, hogy neki ezt is át kell adni a fiataloknak - és át is adta. BALASSA M. Iván is így tapasztalta: „A tárgy gyűjtő és berendező tevékenység színvonalát nagy mértékben javította az, hogy időközben K. CSILLÉRY Klára átvette az osztály irányítását."

19 Mikor már nyugdíjban volt, Friderika megkérdezte: „Szoktál visszagondolni a múzeumi éveidre?" „Szoktam, és mindig örömmel megyek ki a múzeumba. Mindig örömmel. Örömmel nézem mi az, ami újra épült. Ez olyan, amitől nem lehet elszakadni"

20 (2. kép). Egyetlen néprajzkutatónk teljesnek mondható hagyatéka sem került külön kezelt gyűjteményi hasznosításra kutatóhellyel együtt. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum büszkélkedhet azzal, hogy VARGHA László építész és néprajzkutató - fél évszázadon keresztül rögzített magyar néprajzi, népi építészeti és művészettörténeti anyagát 1978-ban a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak ajándékozta. Annak a Skanzennak, amelynek létesítésén annyit fáradozott. A sors pedig úgy hozta, hogy az a K. CSILLÉRY Klára néprajzkutató, akire fiatal kezdő muzeológus korában VARGHA László a Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményét bízta, majd később mint a történettudományok kandidátusa, és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológiai osztályvezetőjének kutatási és gyűjtési anyag, most ugyancsak azé a múzeumé lett, melyre azt mondta: „... ettől nem lehet elszakadni." E két tudós szellemi hagyatéka itt együtt elkülönítve a Skanzen kezelésében, a magyar néprajz nemzeti kincse.