Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VARGHA - KONFERENCIA - KATONA GYULÁNÉ SZENTENDREI KATALIN: A Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
dolgozását örömmel fogadtam el. Sajnos erre már nem került sor. A gyűjtemény átvételére és kiszállítására 1984. március 31. és április 8. között került sor. A Vargha Gyűjtemény Szentendrén a Malom u. 2. sz. alatti házban megfelelő elhelyezést kapott, szakszerű tárolásához a múzeum az alapfeltételeket biztosította. A nyilvántartási munkában a múzeum munkatársai: KECSKÉS Péter témavezető, H. CSUKÁS Györgyi és RÁDULY Emil muzeológusok, BALOGH Lászlóné és KATONA Gyuláné gyűjteménykezelők vettek részt. Esetenként külső szakemberek - FILEP Antal, PINTÉR Tamás és SIMÁNYI Frigyes - közreműködésével. A feldolgozásnál az anyagot VARGHA László eredeti szisztémájának megfelelően megye, ill. falurendbe soroltuk, selejtezést nem végeztünk. A fotótári törzsanyagot földrajzi tematikus mutatója az 1913-as és 1973-as megyebeosztás szerint lett besorolva. A leltározás már nem a hagyományos múzeumi szisztéma szerint folyt, hanem figyelembe vette a múzeum adattárának számítógépes feldolgozási rendjét. A gyűjtemény törzsanyagát, - a már előzetesen kutatási-időrendjükben felsorolt Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény (MNÉGY) rajzlapon és pausztekercsben felszerkesztett rajzok, fotók és dokumentációk képezik. VARGHA László élete folyamán számos magas beosztása, valamint a tudományos életben betöltött funkciói kapcsán felgyülemlett tudománytörténeti anyagát is tematikus és kronologikus rendben gyűjtötte. Sok dossziéba beletett egy külön lapot, melyre a saját véleményét és megjegyzését írta fel. Az adattári dossziékban tárolt egyéb források: a. / földrajzi és alfabetikus rendbe sorolt vegyes anyagok, b. / néprajzi/építészeti témák szerint csoportosított dossziék, c. / egyes intézményekkel kapcsolatos anyagok, d. / kutatókhoz, személyekhez köthető anyagok, e. / külföldi tanulmányutak, külföldi - főleg finn - kapcsolatok anyagai, f. / családi jellegű iratok. A gyűjtemény a számok tükrében: Adattár 2597 tétel, 90 725 lapszám 12 Fotótár 17668 db negatív Diatár 3914 db dia 13 Az ajándékozási szerződésben szereplő Tanácsadó Testület és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény Szakmai Bizottsága 1986-ban összevonásra került, Kuratórium néven. E testület hagyta jóvá, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyilvántartási rendjének megfelelően, de VARGHA László hagyatékának csoportosításában és a szerződés szerint külön kezelt gyűjteményként kerüljön az anyag beleltározásra. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyar Népi Építészeti Gyűjteménye Szakmai Bizottsága 1992. február 20-i ülésén a következő döntés született: 1. A Bizottság megállapította, hogy a hagyaték átadását-átvételét felügyelő Tanácsadó Testület a feladatát elvégezte, ezért azt megszűntnek nyilvánította. 2. A Bizottság soraiba kooptálja H. CSUKÁS Györgyi muzeológust. 14 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új központi épületének átadása kapcsán - 2003-ban CSERI Miklós főigazgató rendelkezése értelmében VARGHA László Magyar Népi Építészeti Gyűjteménye az új épületbe került át és itt is külön önálló gyűjteményként kapott elhelyezést. Szeretném megjegyezni, hogy egyetlen néprajzkutatónk teljesnek mondható hagyatéka nem került külön kezelt gyűjteményi hasznosításra kutatóhellyel együtt. A Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény tehát nyitott közgyűjtemény, kutathatósága főigazgatói engedély alapján lehetséges. Mi magunk is a múzeumban sok esetben találunk a gyűjteményben számunkra fontos anyagot. Jelenleg éppen a múzeum történetének első szakaszát dolgozzuk fel, melyhez VARGHA László, aki - mint már utaltunk rá - egyik nagy támogatója és harcosa volt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozásának, megőrizte ennek az időszaknak teljes anyagát, így autentikus, hiteles forrására támaszkodhatunk. VARGHA László gyűjteményét értékelő bizottság - ORTUTAY Gyula és MAJOR Máté akadémikusok, és GUNDA Béla és TÁLASI István egyetemi tanárok egységes véleménye is így tartja: „... a gyűjtemény egészében véve és egyes köteteiben hasonlóképpen igen jelentős tudományos értékeket képvisel mind a néprajztudomány, mind pedig az építészettudomány szempontjából. A Bizottság VARGHA László feldolgozási módszerével egyetért és az egyes kötetekben lévő anyagot mintaszerűnek tartja és úgy véli, hogy VARGHA László munkájával a népi építészet pusztuló emlékeit megőrizte a tudományos kutatás számára."^ 5
