Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VARGHA - KONFERENCIA - H. CSUKÁS GYÖRGYI: Vargha László Balaton-felvidéki kutatásai

2. kép. Akaii 53. (Dózsa Gy. u. 5.) Lakóház. (VARGHA László felvétele) 1943. MNÉGY-N 13 560. teményének geológiai, földrajzi, talajtani, gazdaságtörténeti, birtoktörténeti, halászati, erdőgazdasági, szőlőgazdálkodási, borászati, régészeti, helytörténeti, műemlékvédelmi szempontú átvizsgálása szerepelt. 31 VARGHA László lelkiállapotának költői kifejezése az az írólapra vetett mondat, ami Horatius sorának „matériám superbat opus" megfordítása: „Engem legyőzött az anyag, az anyag győzött le, az temet el. "

32 Az akali kutatásokból mégis példa-, modellértékű összefoglalás született, ha nem is az előre tervezett módon, és nem is a teljes gyűjtött anyag felhasználásával. 1973-ban az Országos Műemléki Felügyelőség a Győr-Sopron megyei Tanács Tervező Vállalatától megrendelte a balatonakaii népi műemlékegyüttes vizsgálatát és felhasználási javaslatát, mégpedig az általa meghatározott védendő területre és műemléki védettséget élvező épületekre vonatkozóan. A tervezőintézet a munkával megbízott Szilágyi Domokos javaslatára VARGFLA Lászlót kérte fel, hogy több évtizedes kutatási eredményeinek közzétételével segítse a munka elkészítését, mivel „ a település műemléki vizsgálatát csupán a jelenlegi állapot feltárásával nem lehet kellő mélységben elvégezni az e tárgyban történt korábbi vizsgálatok, a korában teljesebb műemléki állomány ismerete nélkül."

33 VARGHA László a téma összefoglalásaként készítette el Balatonakaii (Veszprém megye) népi építészeti, népi műemléki és (városképi) faluképi vizsgálata" című tanulmányát, és az ő munkája az egyes építmények leírása, építészettörténetük ismertetése, aminek alapján Szilágyi Domokos a helyreállításukra, hasznosításukra vonatkozó javaslatot elkészítette. E tanulmány, illetve az akali kutatásokról a Kossuth Klubban 1974-ben megtartott előadás

34 nemcsak Akaii településtörténetéről, népi építészetéről szól, de mindazokat az elvi kérdéseket is érinti, amelyeket VARGHA László egész munkássága során, előadásaiban, publikációiban a népi építészetről, műemlékvédelemről, a történeti-néprajzi megközelítésmódról kifejtett. Nem véletlenül használta a műemléki vizsgálatokra egyre gyakrabban a történeti-néprajzi vizsgálat kifejezést, ezt a címet adta hosszú távú akadémiai kutatási programjának is. A művészettörténeti beállítottságú, az egyes építményekre koncentráló szemlélettel ütköztetve itt mutatkozik meg legvilágosabban - impozánsan feldolgozott, óriási emlékanyaggal bizonyítva - a település-léptékű, a történetileg kialakult településszerkezetben, telkekben, összetartozó épületegyüttesekben gondolkodó műemléki szemlélet. Ennek alapján állapította meg VARGHA László az Országos Műemléki Felügyelőség korábbi műemlékjegyzékeitől (1960, 1967), a Városépítési Tervező Vállalat rendezési tervétől eltérően jóval nagyobb területre (a teljes régi falumagra), és jóval több épületre a különböző szintű védelmet (műemlék, műemlék jellegű, faluképi, utcaképi jelentőségű épület). Ugyanakkor az épületek műszaki, építészeti felmérését, építészettörténetük tisztázását az egyházi műemlékeknél, kastélyoknál megkövetelt igényességgel végezte el. A tanulmányterv magas színvonalára jellemző, hogy a falu 98 épületéből 88-ról készült részletes műszaki felmérés, és minden épületről az anyagra, szerkezetre, alaprajzra vonatkozó leírás. VARGHA László a teljes műemléki felújításra javasolt épületeknél régészeti, műemléki módszerekkel történő további kutatást javasolt, s egyetlen épületegyüttesnél, az elpusztult Kossuth u. 56. sz. háznál még a teljes rekonstrukciót is kívánatosnak tartotta tájmúzeumi funkcióval. Ennek kivitelezése az általa készített dokumentációk segítségével megoldható lett volna. VARGHA László a védelem módjában is a történetileg kialakult, jellegzetes településszerkezet megőrzését tartja elsődlegesnek, amihez elegendő a hagyományos beépítésmód megőrzése, illetve helyenként bontással vagy éppen újraépí-