Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
TÓTH BOGLÁRKA: A csíkmenasági Adorján-ház
tezett, lásd a már említett kászonimpéri házat 1678-ból: KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Imre 1972. 40., 11. kép. 41. ENDES Miklós 1938. 377. 42. A székelyföldi népi építészetben általános, hogy a tornác nem szerves része a háznak, hanem utólag építették fel, amikor a ház már teljesen kész volt (SZINTE Gábor 1900. 5.).; KÓS Károly az oszlopos, mellvédes tornác megjelenését Kászonban és Csíkban a 19. század második felére keltezi (KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Imre 1972.56.). Az Adorján-ház évszámos tornáca korábbi megjelenést bizonyít. 43. Kászoni házaknál - hasonló módon - áthelyezték a sütőkemencét a lakóhelyiségből a hosszú eresz belső felébe.; KÓS Károly-SZENTIMREI JuditNAGY Imre 1972. 54. 44. A csíkszentgyörgyi Gál Sándor-házban és egy 1847-ben épült csíkszentsimoni házban (Csíki Székely Múzeum, Szabadtéri részleg) szintén ajtónyílás került az utólagos bedeszkázás mellé. Egy 1829-ben épült csíkszentsimoni ház elbontása során a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy „a házat jó ideig használták úgy, hogy a nagyházból ajtóval is rendelkező félkamra nyílt" (BERÉNYI Marianna-BUZÁS Miklós 2002. 228.). Mivel a nyílást nem töltötte ki teljesen a csempés kandalló, nem volt szükség külön ajtónyílásra, így ez esetben is feltételezhető, hogy a deszkafallal egyidős a nagy ház és kamara közti ajtó. IRODALOM BARABÁS Jenő 1973 A székely ház alaprajzi fejlődéséről Népi Kultúra - Népi Társadalom VII. 25-40. BENKŐ Károly 1853 Csík, Gyergyó és Kászon. Leírások I—II. Kolozsvár BERÉNYI Marianna-BUZÁS Miklós 2002 A csíkszentsimoni lakóház bontása kapcsán. Ház és Ember 15. 221-229. Szentendre ENDES Miklós 1938 Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest JANKÓ János 1895 A székely ház. Ethnographia VI. 18-37. KÓS Károly 1972 Népélet és néphagyomány. Bukarest KÓS Károly-SZENTIMREI Judit-NAGY Imre 1972 Kászoni székely népművészet. Bukarest MARCU-ISTRATE, Daniela 2004 Biserica romano-catolicä din Arm a "eni. Observapii arheologice. In: Arhitectura religioasá medievalá din Transilvania III. (Coordinatori: Daniela MarcuIstrate, Adrian Andrei Rusu, Péter Levente Szőcs). 165-182. Satu Mare ORBÁN Balázs 1869 A Székelyföld leírása. Második kötet (Csík-szék). Pest SABJÁN Tibor 1998 Tüzelőberendezések a történeti forrásokban. Ethnographia CIX/1 7-46., CIX/2 477-501. 1999 A fűtő. In: Népi építészet Erdélyben (szerk.: BALASSA M. Iván-CSERI Miklós). 205-230. Szentendre SEBESTYEN Károly 1941 A székelyház eredete. Néprajzi Értesítő XXXIII. 36-90. SEPSISZÉKI NAGY Balázs 2002 Székelyföld falvai a huszadik század végén II. Csík- Gyergyó- Kászonszék. hn. SERES András 1971 Barcaújfalusi fazekasság. Aluta 379-404. SZILÁDY Zoltán 1909 Erdély régi tűzhelyei. Néprajzi Értesítő X.1-20. SZINTE Gábor 1900 A székely ház. Néprajzi Értesítő I. 101-112. SzOkI II. 1876 Székely Oklevéltár II. (szerk.: SZABÓ Károly) Kolozsvár SzOkl ú. s. IV 1998 Székely Oklevéltár. Új sorozat /^(közzéteszi: Demény Lajos) Kolozsvár U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienn 1981-84 Csíkmenasági leltárak (1779-1930). Néprajzi Értesítő LXIII-LXVI. 71-163. 1992 A csíkiak Negyedfélmegye Havasáról. Adatok egy székely birtokközösség történetéhez. Néprajzi Értesítő LXXIV 5-47. 1998 Csíkmenaság népművészete, (gondozta és közreadja: ÚJVÁRINÉ KERÉKGYÁRTÓ Adrienne). Budapest VÁMSZER Géza 2000 Csík vármegye településtörténete. Csíkszereda VISKI Károly 1911 Adatok a székely építkezés ismeretéhez. A Néprajzi Értesítő XII. 99-127.
