Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SÁRI ZSOLT: A Hangya szövetkezet mintafaluja - Tordas

Kerítések Bútorok A falukép-javítás céljából készültek kerítéstervek, amelyeket a lakóház tervekhez illesztették. A mellékelt ábra mutatja a különböző típusokat: A: kőfalazatú vagy lábazatú, B: betonoszlopok közötti léckerítés, C: faoszlopos léckerítés, D: faág- és dorongkerítés, E: vaskerítés, F: vesszőfonásos kerítés. A szövetkezet ingyen kerítéseket bocsátott nagy mennyiségben rendelkezésre a faluban. Az albertfalvai Hangya Ipar Rt. gyárában készült drótháló gyorsan elterjedt a településen (36-37. kép). 36. kép. Kerítéstervek. In: Wünscher F. 1941. 332. Tördason három asztalos dolgozott ebben az időben. Az egyik társult a Hangya Szövetkezethez. A szövetkezet villamosította az üzemét, ezzel felgyorsította a termelését. A Hangyán keresztül könnyebbé vált az anyagbeszerzés, állandó minőséget garantált, és alacsony áron dolgozott. A tervek azonban már nem valósulhattak meg a háború miatt. A szövetkezeti üzem létrehozása segítette volna a mellékelt ábrán látható hagyományos formákat is felhasználó modernizált, polgári mintákat követő bútorok gyártását. A bútorok tervezése során mind a polgári bútortípusokat (franciaágy, nyitható ülőke, zárt konyhaszekrény, éjjeli szekrény), mind a paraszti bútorokat (karospad, sublót, pohárszék, láda) felhasználták (38-40. kép). lust bútortcrvtk. 38-40. kép. Bútortervek a Hangya szövetkezeti üzem számára. In: Wünscher F. 1941. 352-354. 36. kép. A megépített dróthálós kerítések. In: Wünscher F 1941. 332.