Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

TÓTH BOGLÁRKA: A csíkmenasági Adorján-ház

r n <ts<y 4vxz. C bcuruxo-a.1 I fiattá- AÁz n -euer <í\áz. C n hàtxr ház. -euer <í\áz. C I ^ 1 hàtxr ház. n n n t 25. kép. A ház építési periódusai: 1. az 1797-ben épített ház feltételezett alaprajza, 2. az 1835-ben pincével újjáépített ház, 3. 1839. évi tornácos bővítés, 4. 20. századi állapot való összevetése és a ház egykori lakóitól gyűjtött adatok alapján rekonstruálható. A födémgerendák építési feliratai szerint a házat eredetileg 1797-ben építették, majd 1835-ben „újraépítették". Az épületkutatás és a dendrokronológiai mintavétel eredményei alapján megállapítható, hogy a mai épület egy periódusban épült. Mivel az épületen nem találni nagyobb átépítésre utaló nyomot, így a mai épület minden bizonnyal az 1835. évi „újraépítés" eredménye. Ez megegyezik KOS Károly 1950-es évekbeli adatgyűjtésével és Dánéi Julianna elbeszélésével.

37 Az 1835-ben épített házban azonban több olyan elem található, mely minden valószínűség szerint egy korábbi házból származik. Megfigyeléseink alapján a hátsó ház födémgerendái és deszkái, továbbá az eresz hasonló módon díszített födémgerendája másodlagosan beépített épületelem. Erre ugyanis nem csak a hátsó ház egyik födémgerendájába vésett 1797-es építési felirat utal, hanem e födém deszkáin és lécein talált számozás, továbbá az eresz födémgerendájának mai alaprajzi beosztáshoz nem igazodó díszítése. Az eresz födémgerendájának profilja és profillezárása pontosan megegyezik a hátsó ház födémgerendáinak díszítésével (míg az első ház födémgerendáihoz képest különbségek figyelhetők meg). Ennek ellenére nem tartozott eredetileg sem a lakóhelyiség mennyezetéhez, ugyanis felső oldaláról hiányoznak a hátsó ház fenyőágmintában lefektetett hézagtakaró lécei számára kifaragott vájatok. Eszerint minden bizonnyal korábban is az eresz, illetve az eresz mögötti kamara egyszerűbb mennyezetéhez tartozó gerenda lehetett. Erre alapozva és a néprajzi párhuzamok ismeretében az Adorján Imre által 1797-ben épített ház eresz - eresz mögötti kicsiház (kamara) - nagyház (ház) - oldalkamara (kamara) beosztással rekonstruálható

38 (25. kép, 1.). Az eresz födémgerendájának díszítéséből arra következtethetünk, hogy az eresz eredetileg mélyen benyúlt az épületbe, és egy viszonylag kis alapterületű kamara kapott helyet mögötte.

39 Nem tudni, hogy az ereszből nyílt-e ajtó a kamarába, több esetben csak a házon át, a kamarából lehetett az eresz mögötti kamarába bemenni. A ház mögötti helyiséget minden bizonnyal a székely építkezés jellegzetes oldalkamarájaként (oldalház) képzelhetjük el, melyet a lakóhelyiségből ajtótlan szélesebb nyílással választanak le.

40 Ezt hálófülkeként használták, amit a házbeli csempés kandalló fűtött (26. kép). A mai ház keleti felében található három, ugyanolyan típusú ablakról is valószínűsíthető - kovácsoltvas elemeik (sarokvas, vasrudak), egyszerű szerkezetük és a nyugati házrész ablakaihoz képest kisebb méretük alapján -, hogy szintén a korábbi épületből származnak.