Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

BÁLINT JÁNOS: Kovácsmunkák a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében

39. ábra. Gyöngyös, Zalka u. lakóház, zárcím (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 40. ábra. Erdóbényei lakóház, zárcím (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 4L ábra. Sanok, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Lengyelország), templom, bejárati ajtó zárcím (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 42. ábra. Gyöngyös, Vezekényi u. lakóház, zárcím (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 43. ábra. Erdóbényei lakóház, zárcím (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) lönféle bonyolult lemeztoldásokon, korcolásokon kívül a sokszor díszes kivitelű szellőzőablakok, ereszcsatornák elkészítése nagyfokú mesterségbeli tudást feltételezett. A bádogos ipar összes termékét szintén nehéz lenne felsorolni. A kis szelencéken, cigarettatárcákon, edényeken, dobozokon, kádakon stb. kívül sajátos domborműves díszítőelemek készültek zárakhoz rátétnek, kulcscímnek, fogógomb alátétjének, ablak-, illetve ajtószárnyak igényes borításaként (46-47. ábra). A műszaki technológia mai szintjén, az ipari tömeggyártás színvonalán a túzi-kovács mesterség megszűnőben van, és csak az iparművészet és a népi iparművészet területén érvényesül. Szerencsének tekinthető, hogy egy szűk, de egyre növekvő fizetőképes réteg piacot biztosít az igényes, művészi színvonalú kovácsmunkáknak. A ma még működő néhány mester, egy-két kisebb műhely megrendelések nélkül alig létezhetne. Csak remélhetjük, hogy a várt gazdasági növekedés párosul egyfajta esztétikai igénnyel, kulturális fejlődéssel, ami megmentheti a magyar díszítőművészet haldokló iparágait.