Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

BÁLINT JÁNOS: Kovácsmunkák a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegységében

11. ábra. Tállyai lakóház, fogógomb (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 12. ábra. Tokaji lakóház, bejárati ajtó fogógomb (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) cet a legközelebbi hámorokhoz hét ló vontatta óriási társzekereken szállították. Régebben gödrökben, később fújtatóval ellátott hámorokban történt az „olvasztás", nyír, cser, bükkfából égetett faszénnel. Az eredmény az ún. „buca" melyet a salaktól megtisztítva további hőkezelésnek vetettek alá, hogy eladható, használható legyen a vasanyag. Az olvasztást végezhették német munkások, helyi jobbágyok (például aratáskor felfüggesztik a munkát), de előfordult, hogy cigány kovácsok kaptak megbízást.

11 A hámorok megrendelésre nemegyszer fegyvert (például szakállas ágyút) is gyártottak, ami a Rákócziszabadságharc idején a vasművesség fellendülését vonta maga után a térségben. A kovácsmesterek komolyabb megrendeléseiket mintarajzok alapján készítették, mintakönyv azonban csak a 18. századtól ismert

12 (11-12. ábra). A városi polgári lakosság számára készített munkák közül a bútorok áttört kivitelezésű pántjainál gyakran színes pergamen, textil, bőr alátétet alkalmaztak. Általában a pántokat rozsdásodás ellen ónozták, olajban „edzették" (tüzes vas olajba mártása), vagy festették, általában vörösre, de előfordult aranyozott változat is, kékre, illetve pirosra festett szegekkel.

13 A Felföldi mezőváros tájegység a Szabadtéri Néprajzi Múzeum legkarakteresebb, kisvárosi terével a legimpozánsabb épületegyüttese. Hatását az épülettömbök elhelyezésével, és azoknak a térrel való harmonikus viszonyával éri el. A lakóházak egyenkénti megjelenése nem nevezhető szemet gyönyörködtetőnek, a vastag kőfalak inkább erőt, biztonságot sugallnak, tetőik igénytelenül bumfordiak, a falfelületek díszítés nélküliek, még a nyílászárók is egyszerűen kivitelezettek. Ezzel szemben az épületek - tulajdonosaik átlagosnál jobb anyagi helyzete miatt is - gazdag választékát nyújtják az igényes kovácsmunkáknak. A vagyonosság következményeként a zárszerkezetek, rácsok, vasajtók, pinceajtók különös gondossággal készültek, ezért az itt található épületeken ezek a legszebb munkák. Változatosságukra jellemző, hogy egyazon épületen belül is több formájú zsanér, ablak-sarokvas található, azonos legfeljebb csak egy helyiségen belül (13-15. ábra). Funkciójukat tekintve az épületekbe beépített kovácstermékfajták a következők: rögzítő elemek, tartószerkezetek, zárak, kiegészítők, lemezmunkák. A rögzítő elemek két vagy több szerkezeti elem összekapcsolását valósítják meg. A szegek 10-300 mm hosszúságban készültek, néha díszített fejű kivitelben. Ilyen szegeket használtak a betétes ajtók díszítésére, amikor a betéteket külön-külön, két-két szeggel erősítetCL 13. ábra. Gyöngyös, Zalka u. lakóház, ablak forgó (dr. LÁZÁR Sándorné rajza) 14. ábra. Erdőbényei lakóház, külső ablaktábla zsanér (dr. LÁZÁR Sándorné rajza)