Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen

GÉPSZÍN Lépték = 1:100. A fal: M = 300 cm. 16. kép. A 20. század elején téglából épült, elől két deszkaajtóra nyíló gépszín Sóshalmon GABONASVEREM VII. Cséplőgépszín Sóshalmon. Kis Hódi Kenéz Sándor 200 kat. holdas középparaszt építtette a 20. század elején. A felmérés időpontjában: az 1980-as évek elején, unokájának, Nagy Ödönnek a tulajdonában volt. Falazatát úgy rakták fel, hogy alul 6 sor tégla volt 50 cm. magasan, felette 250 cm. magasan vályog. Az ajtaja kétszárnyú, középen nyíló, tömör deszkaajtó. MAGTÁR, GRANÁRIUM 17. kép. Hódmezővásárhely, Dáni u. 64/A. Egy beomlott gabonásverem szája látszik, amelyet betömtek. Ez a városrész a 18. században az akkori mezőváros szérűskert övezetéhez tartozott, ahol a gazdák vermei sorakoztak. 1998 májusában egy teljesen új építésű ház belső jobb oldali vége megroggyant. Kiderült, hogy alatta egy üres mély verem volt. Hasonlóra találtak korábban a 68. számú ház portáján is. A nép azonnal úgy könyvelte el, hogy „ezek Rózsa Sándor búvóhelyei, illetve alagutak voltak". 18. kép. Az uradalmi magtárak mintájára, a szőrháti tanyavilágban téglából épített granárium. A padozata 6 sor tégla felett kezdődött. Alatta - a bejárattól jobbra és balra - egy-egy félköríves szellőzőnyílást építettek. A sóshalmi Nagy Ödön tanyában hasonló épült, de az alatt pince is volt. 19. kép. A mai Békéssámson határában, a Károlyi uradalomban, a 19. században épült többszintes téglamagtár egyike volt azoknak, amelyek a tanyavilág gazdagparaszti rétegének mintául szolgált