Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen
ladozófélben levő üres búzavermet. (Egy verem 50 q befogadóképességű általában.) Később 7 üres kövéremről tesznek említést, amely »790 köbölnek elegendőd 18 A „kövérem" minden bizonnyal már égetett téglából készült, fennálló kemenceverem lehetett. A földalatti tárolással, főleg annak veszélyeivel kapcsolatban számtalan jegyzőkönyv, tanácsi, bírói ítélet maradt ránk. A 18. század első feléből HERCZEG Mihály levéltár igazgató talált több fontos adatot. Ezeket írta: „Eleinte ezek a vermek a házak közelében lehettek. Sok baleset is történt éppen emiatt. Lehet, hogy Vásárhelyen is, csakúgy, mint Orosházán, »közös veremtelepet« jelöltek ki a város keleti szélén, az Orosházára vezető út közelében. Ez a rész igen magasan fekvő, partosabb rész volt. A vermek létének bizonysága a Dáni, Garai és Róka utcai »alagutnak« vélt számtalan üreg. A Dáni u. 32. szám előtti veremben elszenesedett búzaszemeket is találtak, de másutt is. " Néhány veremre utaló bejegyzés a Tanácsi jegyzőkönyvekből: „ J 726. Március 4-én Kovács Imre vermébe döglött Lukács István tehene... 1743-ban Gál vermébe Kis Mihály lova beledögölvén ... stb. 1743-ban az Új utcai falábú koldusnak 2 lova beledöglött a Tálas Miklós vermébe. KideriÜt, hogy a lovak nem a verem száján estek bele, hanem az egész verem [nyilvánvalóan a súlyuk alatt] 'beszakadott. 1744-ben Szilágyi Ferencné hasas csikója a verembe dögölvén kötelezi a Tanács Kotormány Ferencet, hogy hasonló csikót adjon. 1744-ben Rácz Jánosné ökre és lova szolgája hanyagsága miatt esett a verembe... 1749-ben Tóth István vermében, melyet gazzal s földdel becsinált a Kis Ferenc lova belédöglött... 1749-ben április 14-én Nánási István azon panaszolkodik, hogy a Tóth Samu vermében egy 20 forintos lova beledöglött, azért visszaadattatását kívánja. Tóth Samu pedig Csonka Tóth Jánosnak engedte, hogy búzát töltsön belé, azt mondván, hogyha a búzát kiszedi belőle, becsinálja... a tanúk nem látván benne a nádat... 1741. október 6-án Beke János vőfély a Lencse Mihály lakodalmában ».. .Becsei János és Soldos Mihály, Samu Istvánné tanácsára, vigyétek úgymond a Szúnyog Istállóba... fortélyosan előállottak és legelsőbben Becsei János Beke Jánost a házbúi ki vitte, Soldos Mihály az verem felé vezette és valami úton-módon a verembe ejtették, a lába eltörött. A 18. század második feléből való adatokat magunk gyűjtöttük. Az 1770-ben kelt Kis Juhász Ferenc panaszából özvegy Szűcs Andrásné ellen megtudjuk, hogy: „SzűcsAndrásnénak a' Szálláson levő vermében /: melly nyitva állott :/ belé esvén, oda döglött egy Lova... " 20 Milyen méretűek voltak ezek a tanyai vermek, amelyekből egy ló sem tudott kivergődni? Az egyik becsüjegyzőkönyv leírta, hogy 4 verem 70 köböl életnek való. 1788-ból Nagy Ferenc szállásán 21 egy 52 köblös vermet említettek. Az egyik tanyai verem pontos leírását 1770. május 16-án keltezték: „ Tarjányi Kristó Ferencz Instancia]ában panaszolkodik, hogy ez előtt két esztendővel ö néki egy harmadfű Csikaja a ' Szálláson N. Szilágyi János felbontott, és régtül fogva nyitva állott vermébe belé döglött. " (A tanú a verem leírására elmondotta, hogy az) „...nem valamigödröcske lett légyen, hanem valóságos, széles szájú ugyan, mivel már régtül fogva nyitva állott, de öblös és mélly verem volt, ...a' Tanú a' verembe belé bocsátkozott, de onnét maga erejével ki nem jöhetett, hanem más ember húzta ki a ' verembül. " 22 A legtöbb verem a tanya portáján, többnyire a tanyaház közelében, az udvaron, vagy a szérűn, a szabadban épült. De egy ökörpusztulás révén tudjuk, hogy elkerített helyen, épületben is ástak vermet. 1763-ból való ez a jegyzőkönyv: „Nagy János Úr 10. ökre az Szállásárul el szabadulván, Dénesi Péter Szállásán a' Részes akolyban rekesztette, és egyik közülük ott az veremben döglött, Arra való nízve, hogy Dénesi Péter az aklyában vermet tartott... " 23 Egy-egy szállástanyán 3-13 verem is készült, de néhai Banga Pál szállásán 1793. április 26-án 20 darab vermet becsültek. 24 A becsüs a jegyzőkönyvben leírta, hogy melyikben mit találtak. Sorrendben a következőket tartalmazták: „búza, árpa, árpa, árpa, búza, árpa, árpa, búza, árpa, búza (két zsák híjjával), búza, átpa, stsú, stsú, 25 árpa kölessel együtt, árpa, zab; 3 üres volt. " 1.2. A 19. század első fele: 1801-1849 Különböző levéltári források alapján - került kigyűjtenünk és földolgoznunk. Ezekből amelyeknek gerincét változatlanul a becsüje- már jóval árnyaltabban bontakoznak ki a vizsgyzőkönyvek nyújtották - 375 szállástanyát si- gált épületek, mint az előző félévszázad során.
