Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
SZENTI TIBOR: Hagyományos szállási és tanyai tároló építmények Hódmezővásárhelyen
a kertészkedő szállásokon jelentek meg. Városunk határában több helyen, elsősorban Mártély és Sámson (utóbbi ma Békéssámson) területéről ismert a kertészkedés. A kertészségeket a Károlyi földesúri család telepítette. A pajták becsüjének nagyobb része is Mártély környékéről származik. Összesen 6-ot becsültek, ebből 3 egyedülálló pajta, egyike ócska, 3 pedig dohánypajta, ezek egyike rongyos volt, a másik 17 öl hosszúságú. 1.1.3. Kamrák A színhez hasonló építmények lehettek. Tágas, szellős, többnyire oldalfalak nélküli, oszlopokon, „falábakon" álló tetőzet, esetleg könnyú, többnyire nád- és deszkafalból épült. Utóbbiak esetében mezőgazdasági eszközöket is tároltak benne. Szántóföldi jobbágygazda pajtát nem épített. Ritkábban, különösen téli, rossz időben a lábasjószág számára enyhelyül is szolgált. Megnevezésük Számuk 151 szállás %-a 23 kamra %-a Kamra, Kamora, Komára (különös, életes, oldala vályog, feneke Tégla, 5 szakaszba) 3 1,98 13,04 Kamara-Ház 0 3,97 26,08 Kamara (életes)-Ló Istálló (vályogból a Kamra) 2 1,32 8,69 Kamara-Szín 1 0,66 4,34 Kamra-Ház-Pitvar 2 1,32 8,69 Kamra-Ház-Szín 3 1,98 13,04 Kamra-Ház-Kotsi Szín 1 0,66 4,34 Kamra-ház-Pitvar-Szín 2 1,32 8,69 Kamra-Ház-Szín-Istálló 1 0,66 4,34 Kamra-Ház-Konyha-Ló Istálló 1 0,66 4,34 Kamra-Ház-konyha-kotsi Szín-Ol 1 0,66 4.34 Kamrák összesen 23 - 15,23 - 99,93 Összefoglaló táblázat a kamrákról Az épület beosztása Számuk 151 szállás %-a 23 kamra %-a Egyosztatú 3 1,98 13,04 Kétosztatú 9 5,96 39,13 Háromosztatú 6 3,97 26,08 Négyosztatú 4 2,64 17,39 Ötosztatú 1 0,66 4,34 Összesen 23 - 15,23 - 99,98 A legtöbb kamrát a tanyaházakban, azokkal egy födél alatt alakították ki, összesen 17-et. Ez a 151 becsült szállás 11,25 százaléka, a 23 kamra 73,91 százaléka. A 18. század második felében megindult a kamrák elkülönülése a többi épülettől, és a bővülése. A fölbecsült 23 kamra közül kettőt lóistállóval, egyet színnel építettek közös tető alá, míg 3 kamra teljesen független, szabadban álló építmény volt, és a megjelölésük: „feneke tégla, 5 szakaszba, életes" azt bizonyítják, hogy ezeket elsősorban gabonatárolásra használták. Valószínű, hogy ezekből alakultak ki a későbbi hombárok, magtárak. PÁLL István a több célú tárolóépületek között tett említést a kamrákról, deszkafalú kamrákról, amelyek a gabonatároló építményekkel hozhatók kapcsolatban. 2
