Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

4. a takarmány-szin ... sem tűz, sem vég falakkal ellátva nincsen, s szilárd anyag helyett favázra deszkafalakkal épült". 1899. március 20-án „Szeged kir. város középítészeti tanácsának végzése folytán megengedtetik, hogy ... (a) telken építési engedély kinyerése nélkül épített s... 60 nap alatt lebontani rendelt toldalék lakház az istállóval és melléképülettel továbbra is fennállhasson. Kiköttetik azonban, hogy a lakháznál a menyezet... mindenütt úgy helyezendő el, hogy azoknak alsó szintje a végleges (+6,95) járda magasság fölé, továbbá (2,85 + 0,50) =3,35 mtrrel feljebb, vagyis legalább +(l0,30)-ra essenek. A takarmányszinre vonatkozólag pedig kiköttetik, hogy az ... jelen végzés vételétől számított 60 nap alatt a szomszéd felől határfallal ellátva és féltetőre építendő". Ezt követően ezen utóbbi végzéstől számítva éppen hét esztendő múlva, 1906. március l-jén született a használhatási engedély még mindig „oly kikötéssel, hogy takarmányszinének szomszéd felöli oldalát tartozik tulajdonos a f. évi szeptember l.ig vályogból építtetni"'. Ennek teljesülését szeptember 24-én nyugtázhatta is a hatóság.

151 Az épületet 2004 folyamán elbontották. Leírása: Az eredetileg hozzávetőlegesen 7,90 m x 10,30 m alapterületű lakóházat bővítették hosszában, az utcavonal mentén 8,23 m-rel. Az épület udvari hosszoldalát pilléres, nyitott folyosó kísérte. A véghomlokzatot három, 2 + 1 axisú, egységesen hagyományos formájú és méretű, archaikusán kifelé nyíló ablak törte át sima vakolatkeretbe foglaltan. A hosszanti homlokzatot mindössze egy, az előbbiekkel egyező, valódi nyílás, valamint három vakablak tagolta. Vízszintes és függőleges, vakolt sávok - főpárkány és lizénák - mindkét homlokzaton láthatók voltak. Az épület egészét, felületeit és vonalait a régi idők hangulatát idéző, keresetlen esetlegességekjellemezték, amelyek nyilvánvalóan a ház értéktárának részét képezték. 143. kép Av. Váradi u. 16.-Szabadsajtó u. 32. elbontva 2004-ben Az épület legfontosabb értéke a patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, a két traktusnál kevéssel keskenyebb, napsugárdíszes oromzat volt. Zsalugátersávja az átlagosnál kissé szélesebb, és hét rekeszből állt: a középső kisnapsugarat gérbéllés, egyes vakzsalugáter és legyező fogták közre. A napsugár motívum közepén négyszögletes volt a kis szellőzőnyílás. Az oromzatot alulról szegő esővető deszkát profilos deszkakonzolok tartották. A tetőt szalagcserép fedte (143. kép). Az épület melletti, sima, bádog gyalog és nagykapu viszonylag kevéssé volt az összkép ártalmára. Av. Váradi u. 33. A telek utcafrontjának jobb oldalán álló, földszintes lakóház utcai homlokzatát fröcskölt, kőporos vakolattal és egy háromszárnyú, redőnyös ablak beépítésével stílusidegen módon újították föl. A másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat viszont igen gazdag. Zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső, míves mintafaragvcinyt két oldalról boltíves, kettős vakzsalugáterek között gérbéllés, valamint legyező fogja közre; alattuk profilos deszkakonzolokon esővető deszka. A napsugármotívum közepén négyszögletes a szellőzőnyílás (144. kép). A lakóház viszonylag kis méretével sajátságos kontrasztot képez a tekintélyes magasságú, fejezetes pilléres, vakolatlan téglakerítés szegmentívvel a nagykapu fölött. 144. kép Av. Váradi u. 33. Szeged csatolt községeiben 2004-ben fönnálló, napsugárdíszes oromzatú házak Kiskundorozsmán 11 db: Erzsébet u. 28., Huba u. 5., István u. 7., István u. 44., Kond u. 18. (145. kép), Kond u. 20., 48-as u. 7. 48-as u. 40. (146. kép), Tas u. 31. (50. kép), Törő u. 7. (51. kép), Vitorla u. 8. (52-53. kép);