Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

terven jelzett helyiségsora egy módos gazdaház hagyományos elrendezését mutatja: szoba vaskályhávalszabadkéményes, pitvaros konyha-szoba búboskemencével-alápincézett kamra-padláslépcső-árnyékszék. Téglapillérek csak a ház külső és belső sarkait erősítették, s ezek alá, valamint a pince köré falaztak téglával a terv szerint. A folyosó elülső része beépült, a homlokzaton teljesen egységes az ezáltal 1+2 képletü ablakok megjelenése: archaikus módon középső tokosztó, belső spaletta és húzott, profilos vakolatszegély jellemzi őket; úgy tűnik, hogy az újonnan készített ablakok számára a könyöklők rovására plusz magasságot kellett biztosítani. Az ablakok fölött szerény kiülésű vakolatsáv szegi a falfelületet. A két, egymáshoz közelebbi nyílástengelyben - az épület elülső fele alatt is kiépített pincét jelzőén - a fekvő pinceablakok tisztes korú, különlegesen finom, egy szárnyon belül aszimmetrikusan ívelő indás, (már szinte a szecesszió felé hajló) mintával áttört bádogszárnyai teljes épségükkel külön figyelmet és védelmet érdemelnek. (Tengelyük kissé eltér a fölöttük lévő, két ablakétól; a harmadik nyílás alatt tengelyében még jobban különböző és négyzetes alakú a pinceablak.) Az épület másik értéke a patinás megjelenésű, egyben szintén teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat, amely a típustervvel szemben a tornác traktusának teljes szélességén végigér. Zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső elemet két oldalról két gérbéllés, egyes vakzsalugáter és legyező fogják közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Szerencsés módon megvan az oromzatot alulról záró, profilos deszkakonzolok tartotta, esővető deszka az azt szegélyező, míves csipkézettel (ennek egyik fele azonban sajnálatosan megindult leszakadni). Az épület értékei között még föltétlenül megemlítendő a hódfarkú cserépfedés a tetőgerincnek csipkés élt adó, gácsérfarkú kúpcserepekkel (139. kép). A lakóházhoz sima, pilléres, vakolt téglakerítés csatlakozik egyszerű deszkakapuval. A múltban dicsért, egységes utcakép ellenében hat az épületen túli, szomszédos telken az utcavonallal párhuzamos, de rá merőleges nyeregtető. Av. Tisza Lajos u. 60-Kántor u. 6/B Kéri-ház A saroktelek két utca által közrefogott sarkába, az utcafront bal oldalára Kéri Mátyás örökösei/Kéry Mihály építtetett földszintes lakóházat. 1912-1914-ben Árva István egy istállót emelt a lakóházzal átellenes telekoldalra.

149 A másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja a megszokottnál kissé magasabb. Kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két oldalról timpanonos, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, szintén timpanonos, de egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. Alattuk profilos deszkakonzolokon esővető deszka. A napsugármotívum közepén négyszögletes a szellőzőnyílás. A lesimított és durva fröcsköléssel fölújított homlokzatokba utóbb teljesen stílusidegen ablakokat építettek be (140. kép). 140. kép Av. Tisza Lajos u. 60.-Kántor u. 6/B. Av. Tisza Lajos u. 68.-Dobó u. 56. Szekeres-Jójárt-ház A saroktelek két utca által közrefogott sarkába, az utcafront bal oldalára Szekeres István építtetett földszintes lakóházat. Az 1882. január 15-én benyújtott kérelemre január 26-án kiállított építési engedélyben kikötötték, hogy „miután a lakház sarokra épül, a hosszoldal is megfelelő külső kialakítással látandó el". Az 1883. április 30-án kiadott határozat visszamenőleg már az év január 10-től jogszerűnek nyilvánította a lakhatást a beépített folyosóval kéttraktusos, háromosztatú épületben, melyben mindkét szélső helyiség búbkemencés szobaként szolgált. Néhány hónap múlva, 1883. szeptember 3-án új tulajdonos, Jójárt Pál a 14,20 m x 8,23 m alapterületű lakóház hosszirányú bővítésének engedélyezését kérte. A szeptember 17-én kelt határozatban előírták, hogy „az utcai toldalék épület padozata és teteje a már fennálló lakházéval egyenlő magasságban készítendő".