Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

Az utcai homlokzatot másfél traktus szélességű, patinás hangulatú, javításra szoruló, napsugárdíszes oromzat koronázza. Zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső boltíves, kettős vakzsalugátert két oldalról széles gérbéllés, szintén boltíves, de egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a szellőzőnyílás. Alul a lesimított homlokzaton stílusidegen, széles ablakok (123. kép). Av. Pálfy u. 46. Király-ház Története: A 321 nöles, mélyen hátra nyúló telek utcafrontja bal oldalára építtetett földszintes lakóházat Király Ferenc és neje, Puskás Rozál. A nagyárvíz után igen hamar, annak egyéves évfordulója előtt néhány nappal, 1880. március 7-én kelt kérelmük mellé 'ázAa jelű típustervet csatolták Palotás Sándor építőmester kézjegyével: ,y4 telek baloldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra. " A típusterven függőlegesen deszkázott az oromfal. A lakóházra és istállóra vonatkozó építési engedélyben előírták, hogy „ŰZ istálló csak a lakház felépülte után készíthető el és attól 5 métetre állítandó, ellenkező esetben a lakház végső oldala tűzfallal látandó el". Az 1883. február l-jén kelt lakhatási engedélyben már 1882. november 3-tól engedélyezték a lakóépület használatát.

129 A típusterv mindössze széles csüngőereszt ábrázol. Ezzel szemben már eredetileg is alátámasztott tornác készült, amit időközben nemcsak befalaztak, hanem egyben még tovább is szélesítettek - ezt jól mutatja a falelválás a homlokzaton. Leírása: A típusterv szerinti, 5,70 m x 13,20 m alapterületű, széles ereszű, háromsejtes lakóház a hagyományos parasztház beosztását követi, amikor a szabadkéményes konyhából lehetett a búboskemencés szobát és a kamrát megközelíteni. A beépített és megszélesített tornác révén az épület jelenleg a terven jelöltnél jóval szélesebb. Az utcai homlokzaton mutatós, a provinciális eklektikához sorolható ablakkeretezés a jellemző elem magas, frizes, erőteljes, vízszintes párkányú szemöldökkel. Jelenleg a 2 + 1 elrendezésű ablakokból csak kettő hagyományos formájú és méretű, archaikusán kifelé nyíló szárnyakkal; a volt tornác vonalába eső a többinél kissé szélesebb, vízszintes osztás nélküli nyílás, tengelye kissé eltér a hozzá tartozó szemöldökétől. A lábazat vakolatlan téglatextúrájú. Az ezen falfelületet koronázó, patinás megjelenésű, egyben ép, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső gérbéllés ferde lécezés, ismét gérbéllés és függőlegesen lécezett háromszög fogja közre; amint magát a napsugármotívumot is. Az utóbbi közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Az oromzatot alulról deszkakonzolok által tartott, esővető deszka szegélyezi (124. kép). Az épülethez vakolatlan téglapillérek között erősen stílusidegen, alumínium profillemez kapuk csatlakoznak. 124. kép Av. Pálfy u. 46. Av. Pálfy u. 54.-Nyíl u. 12. Csala-ház Története: A 198 ^öles telek két utca által közrefogott sarkára, oromzattal a Pálfy utcára nézőén építtetett földszintes lakóházat özvegy Farkas Sándorné Csala Rozália. Az Építési Törzskönyv rajta kívül még Farkas Sándor és Julianna nevét is föltünteti, az iratokon azonban csak Csala Rozál szerepel. Az 1881. május l-jén benyújtott kérelemben a neve melletti XXX írástudatlan voltát jelzi. A kérelem mellé a Dd jelű típustervet mellékelték Katona Mihály építőmester kézjegyével: ,/4 telek baloldalán álló egyszerű lakház. Konyha által elkülönített 2 szoba, kamra és pincze". A típusterven a kamra és a padláslépcső, valamint alattuk a pince elhagyását jelezték. A május 12-én kelt építési engedélyben előírták, hogy „miután a lakház sarkon épül, ennek hosszfala is megfelelő homlokzattal látandó el". A lakhatási engedélyt 1884. június 30-án adták ki.

130 A Pálfy utca mentén hosszan elnyúló telek jó részét a közelmúltban emeletes társasházzal foglalták el; majd magát a napsugárdíszes oromzatú lakóházat is elbontották 2004-ben. Leírása: A típusterv szerint 7,40 m x 14,28 m alapterületen megvalósult lakóház a hagyományos parasztház beosztását követte, amikor eredetileg egy faoszlopos ereszaljáról lehetett a szabadkéményes konyhát és az őt közrefogó egy-egy szobát megközelíteni. A hátsó szobát búboskemencével fűtötték. A főfalakat 48 cm vastagra tervezték, alapozást csak a külső és belső sarokpontok alá szántak. A hiányzó vakolat helyén látható, hogy az ablakok parapetjének magasságáig téglából, afölött vályogból építkeztek. A nagyobbik szoba ablakaival a Pálfy utcára nézett; a hosszanti homlokzat rá eső, ablaktalan szaka-