Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

1911-1913 között Csonka József mosókonyhát és fáskamrát épített a korábbi melléképület és a telekhatár közé, azzal L-alakban összekapcsolva.

112 Csonka Vincze 1904-től kezdődően jelentős méretű építkezést folytatott a Középkapu u. 5.-Földmíves u. 36. számú, e munkában szintén dokumentált portán. A Csonka nevet viselő, neves, nagy valószínűséggel egymással is rokon alsóvárosiakról ez utóbbi telek leírásánál közöltük a föllelt, családtörténeti adatokat. Leírása: A típusterv szerint 5,70 m x 9,82 m alapterületű, hagyományos, kétsejtes parasztház (szabadkéményes konyha és búboskemencével fűtött szoba) egyetlen traktusát mindössze széles ereszalja kíséri. A 48 cm vastag falakból csak az épület külső és belső sarkait erősítették meg téglapillérekként. A megvalósult épület már kéttraktusos; tovább azonban nem bővítették. Az utcai homlokzatot még az 1970-es évek elején is méreteiben és formájában egységesen történeti értékű, hagyományos, archaikusán kifelé nyíló ablakok jellemezték 1 + 2 elrendezésben. A falfelületet az art deco idejéből való vakolatclemek tagolták és díszítették: sima vakolatszegély az ablakok körül zárókővel, sajátos fejezetű lizénák, fölöttük profilos főpárkány, közbül vízszintes nútozás; a parapetsáv sima volt. Mindezek jórészét időközben lesimították; a főpárkány maradt meg a lizénák nyomaival. Az ablakokat is kicserélték az eredetieknél kissé szélesebb, kétszárnyú nyílászárókra. A lábazat téglatextúrájú. Az ezen falfelületet koronázó, patinás hangulatú, jó állapotú, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat ritka változatot képvisel Szegeden; a hozzá hasonló típus Makón fordul elő gyakrabban. Zsalugátersávja a trapézalak fele magasságát teszi ki, és teljes hoszszában takart nútú, függőleges deszkázás tölti ki, fölül míves ívsorral. Ezen sávba vágták a két kicsi, fölül íves, hosszúkás szellőzőnyílást. A fölső mezőben csak fél napsugármotívumot szerkesztettek. Az orommező alját az 1970-es évek elején még esővető deszka szegélyezte

113 (115. kép). 115. kép Av. Kisfaludy u. 31. Az épülethez tekintélyes, fejezetes pilléres, vakolatlan téglakerítés csatlakozik szegmentíves téglaboltövek alatt sima deszka gyalog- és nagykapuval. Av. Küzépkapu u. 5.-Földmíves u. 36. B e c s k i Csonka-ház Története: A 155 üöles sarokteleknek a két utca által közrefogott sarkába, oromzattal a Középkapu utca felé Becski István (az Építési Törzskönyvben Vidacs József) építtetett egy kicsi, kétsejtes, földszintes lakó házat, színt és kamrát. A kivitelezés alapjául ázAa típusterv szolgált: ,A telek baloldalán álló egyszerű lakház. 1 szoba, konyha és kamra". A Tombácz István építő által szignált rajzon a kamra elhagyását jelezték; az oromzatot függőleges deszkázat határolta. Az 1883. április 15-én kelt kérelemre április 26-án kapták meg az engedélyt azzal, hogy „a szín és a kamra csak a lakházzal együtt épülhet fel a telek belsején. Az id. járda megállapítása véget a vár. építészeti hivatal megkeresendő". A lakhatási engedély 1885. szeptember 21-én született. 1904-ben (a szintén dokumentált Kisfaludy u. 31. szám alatt már korábban, 1881-1885 között építkezett) Csonka Vincze szélességében és hosszában is jelentősen megnagyobbította a lakóházat. ,A meglevő utcai laképületet két lakhelyiséggel, kamrával és falazott folyosóval kibővíteni, egy mosókonyha, paprika szárító és kikészítő melléképületet szándékozván építeni" a Középkapu utcai telekhatárral átellenes, belső oldalon, 1904. március 24-én kérést nyújtott be. Április 28-án az építési engedélyben kikötötték, hogy „köteles folyamodó a laképület bővítését legalább (+) 9,00 m-ig mész habarcsba rakott téglával falazni s a meglevő épülettel azonos tetőgerinc magassággal építeni; a melléképület a szomszéd felé szilárd anyagú tűz és végfalazattal építendő; a padlás följáró tűzmentes ajtóval lesz ellátandó". A Módra Mihály építő által szignált tervből azonban már látszik, hogy a megszélesítendő lakóház fölé az esztétikus lefedés megoldása érdekében új tetőszerkezetet szánnak készíteni, ami természetszerűleg a gerinc helyének megváltoztatásával jár. A kivitelezés során is a tervet és nem a hatósági előírást követték. Ugyan föllebbezést nem találtunk, az építési engedély kiadását követően, az év május 10-én a középítészeti tanács végzésében mégis előírta még, hogy az építési engedély „teljesíthetőnek találtatott oly kikötéssel azonban, hogy a földműves utczai homlokzat az építés megkezdése előtt a mérnöki hivatalhoz rövid úton elbírálás végett bemutatandó lesz". Ennek további nyomát nem találtuk. 1907. február l-jén a használhatási engedély kiadásának pedig mindössze annyi híja volt, miszerint „köteles folyamodó a toldalék lakház padlásföljároját 3 hó alatt tűzmentes vasajtóval ellátni". Ezen előírás teljesítésére - számos irat (jegyzőkönyv, bizottsági javaslat, végzés) keletkezése kíséretében -