Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

A főpárkány sima vakolatsáv, amit a főhomlokzaton fi­nom részletképzésű, toszkán jellegű pilaszterek, a hossz­oldalakon sima lizénák tartanak a falfelületeket tagolva. A lábazat téglatextúrájú. Az udvar felől merőleges gerin­cű ambitust építettek toldalékként a bejárat elé. Az ezen falfelületet koronázó, patinás hangulatú, egyben jó állapotú, két traktus szélességű, napsugár­díszes oromzat zsalugátersávja gazdagabb és változa­tosabb a tervezettnél. Kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két gérbéllés, kettős vakzsalugáter és le­gyező fogja közre. A napsugármotívum közepén lévő, kis, négyszögletes szellőzőnyílásban zsalulemezek. Az oromzatot alulról profilos deszkakonzolok tartotta esővető deszka és míves csipkézet szegélyezi (108b. kép). A kétállószékkel tervezett tetőt ma - kevéssé stílusos módon - préselt idomcserép fedi; stíluside­gen formájú a két kémény. A szépen karbantartott épülethez fejezetes pillé­res, vakolatlan téglakerítés csatlakozik hozzáillő deszkakapukkal. Av. Földmíves u. 31.-Nyíl u. 42. Császár Putyi-ház Története: A 336 Doles saroktelek két utca által köz­refogott sarkába Császár Putyi Imre és neje, Felhő Anna emeltetett földszintes lakóházat, valamint mel­léképületet a telek átellenes oldalára. (Az építkezés iratainak adatai nem szerepelnek az Építési Törzs­könyvben, ezért azok nem utolérhetők.) 1934-ben Tóth József a lakóház folyosójának át­alakítása és a régi helyén annál nagyobb melléképü­let - műhely, mosókonyha és szín - építése végett nyújtott be kérelmet augusztus 28-án. Felelős kőmű­ves mesternek Kéri Imrét, ácsmesternek Szabó Mi­hályt kérte föl. Az építési engedélyt szeptember 25-én nyerte el; ezt követően már az év november 18-án a félig kész épületre a lakhatási engedély kiadásáért fo­lyamodott avégett, hogy „az adómentességet és a tata­rozás kedvezményt megkaphassa (m)". Ezen kérése el­utasítást nyert. Legközelebb egy év múlva, 1935. ok­tóber 28-án fordult hasonló kéréssel a hatósághoz az­zal a megjegyzéssel, hogy az engedélyezett tervrajztól kis eltéréssel építkezett, mivel nem volt elégséges pénze, a mosókonyhát és a téli konyhát a jövőben fogja fölépíteni. Az 1935. december 19-én kelt hasz­nálhatási engedélyben kikötötték, hogy „köteles 1936. évi május hó 31-ig terjedő időben az átalakított ház új kéményét a padláson cementes habarccsal beva­kolni, a padláson lévő kéményajtót befalazni és helyette a tetőre kibúvó nyílást és a tetőn a kémény mellett ké­ményseprőjárdát alkalmazni, az új épületnél ... és a színépület ereszével összefüggő ablakot befalazni, továb­bá az álló téglákból épített 8 cm vastagságú tűz és orom­falakat szabályszerűen 15 cm vastagságra átépíteni". Ezen előírások sorsáról nincs tudomásunk. 1936-ban Tóth József újabb kérést nyújtott be a lakóház folyosója elülső részének üzletté („Dohány kis áruda") alakításáért. A kérelemből kiderül: „utcai földszintes lakóházam folyosójának átalakítására 1934 évben nyertem, az engedélyezett építkezésből azomban (sic) az ... átalakítást nem volt módomban elvégezni". Felelős kőműves mesternek ekkor Kovács Ignáczot kérte föl. Az átalakítandó lakóépületre az építési en­gedélyt 1936. július 14-én, a használhatási engedélyt az év november 11-én nyerte el. Leírása: Az 1934. évi átalakítási tervből annyi olvas­ható ki, hogy a ház fő traktusában üzlethelyiség, konyha és szoba követték akkor egymást, a további épületrészt nem ábrázolták. Ezen helyiségek előtt szánták a folyosót beépíteni az utca felől előtérnek, másik végén zárt folyosóként, a köztes szakasz beépí­tését már a rajzon lehúzták. 1936-ban az előteret is árudává alakították. 103 Az oromzatos, utcai homlokzatot puritán egysze­rűség jellemezte már az 1970-es években is a régi fa­lusi miliő teljes bájával. A viseltes tapasztást hordozó, sima vakolatsávokkal szegett falfelületnek egy archa­ikusán kifelé nyíló ablak és a nagyobb üzlethelyiség egyszerű, váztáblázatos, kétszárnyú faajtaja adott végtelenül közvetlen hangulatot. Az 1980-as évekre az épületet fölújították, az utcaajtó helyére egy szin­tén korabeli formájú, de az eredetinél kissé kisebb ablak került. 104 Jelenleg a két ablak - megőrizve a ha­gyományos formavilágot - teljesen megegyező kiné­zetű; a hosszú oldalhomlokzaton a sarok felől két vakablakot követik csak a valódiak. A főhomlokzatot koronázó, patinás megjelenésű, egyben jó állapotú, másfél traktus szélességű, napsu­gárdíszes oromzat szerencsés módon nem változott az elmúlt három évtized alatt. Díszítésének visszafo­gottsága szépen összhangban áll az épület megismert puritánságával. Zsalugátersávja öt rekeszből áll: a kö­zépső három hosszú gérbéllést fogja közre a két legye­ző. E sávon - mondhatni csodával határos módon ­mintegy harminc esztendeje látható a Földmíves ut­cát jelző, régi tábla, ami szintén védendő részlete a homlokzatnak. A napsugármotívum közepén négy­szögletes a kis szellőzőnyílás. A tetőn tisztes korú a bádog padlásszellőző (109. kép). 109. kép Av. Földmíves u. 31.-Nyíl u. 42.

Next

/
Oldalképek
Tartalom