Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
A főpárkány sima vakolatsáv, amit a főhomlokzaton finom részletképzésű, toszkán jellegű pilaszterek, a hosszoldalakon sima lizénák tartanak a falfelületeket tagolva. A lábazat téglatextúrájú. Az udvar felől merőleges gerincű ambitust építettek toldalékként a bejárat elé. Az ezen falfelületet koronázó, patinás hangulatú, egyben jó állapotú, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja gazdagabb és változatosabb a tervezettnél. Kilenc rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két gérbéllés, kettős vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén lévő, kis, négyszögletes szellőzőnyílásban zsalulemezek. Az oromzatot alulról profilos deszkakonzolok tartotta esővető deszka és míves csipkézet szegélyezi (108b. kép). A kétállószékkel tervezett tetőt ma - kevéssé stílusos módon - préselt idomcserép fedi; stílusidegen formájú a két kémény. A szépen karbantartott épülethez fejezetes pilléres, vakolatlan téglakerítés csatlakozik hozzáillő deszkakapukkal. Av. Földmíves u. 31.-Nyíl u. 42. Császár Putyi-ház Története: A 336 Doles saroktelek két utca által közrefogott sarkába Császár Putyi Imre és neje, Felhő Anna emeltetett földszintes lakóházat, valamint melléképületet a telek átellenes oldalára. (Az építkezés iratainak adatai nem szerepelnek az Építési Törzskönyvben, ezért azok nem utolérhetők.) 1934-ben Tóth József a lakóház folyosójának átalakítása és a régi helyén annál nagyobb melléképület - műhely, mosókonyha és szín - építése végett nyújtott be kérelmet augusztus 28-án. Felelős kőműves mesternek Kéri Imrét, ácsmesternek Szabó Mihályt kérte föl. Az építési engedélyt szeptember 25-én nyerte el; ezt követően már az év november 18-án a félig kész épületre a lakhatási engedély kiadásáért folyamodott avégett, hogy „az adómentességet és a tatarozás kedvezményt megkaphassa (m)". Ezen kérése elutasítást nyert. Legközelebb egy év múlva, 1935. október 28-án fordult hasonló kéréssel a hatósághoz azzal a megjegyzéssel, hogy az engedélyezett tervrajztól kis eltéréssel építkezett, mivel nem volt elégséges pénze, a mosókonyhát és a téli konyhát a jövőben fogja fölépíteni. Az 1935. december 19-én kelt használhatási engedélyben kikötötték, hogy „köteles 1936. évi május hó 31-ig terjedő időben az átalakított ház új kéményét a padláson cementes habarccsal bevakolni, a padláson lévő kéményajtót befalazni és helyette a tetőre kibúvó nyílást és a tetőn a kémény mellett kéményseprőjárdát alkalmazni, az új épületnél ... és a színépület ereszével összefüggő ablakot befalazni, továbbá az álló téglákból épített 8 cm vastagságú tűz és oromfalakat szabályszerűen 15 cm vastagságra átépíteni". Ezen előírások sorsáról nincs tudomásunk. 1936-ban Tóth József újabb kérést nyújtott be a lakóház folyosója elülső részének üzletté („Dohány kis áruda") alakításáért. A kérelemből kiderül: „utcai földszintes lakóházam folyosójának átalakítására 1934 évben nyertem, az engedélyezett építkezésből azomban (sic) az ... átalakítást nem volt módomban elvégezni". Felelős kőműves mesternek ekkor Kovács Ignáczot kérte föl. Az átalakítandó lakóépületre az építési engedélyt 1936. július 14-én, a használhatási engedélyt az év november 11-én nyerte el. Leírása: Az 1934. évi átalakítási tervből annyi olvasható ki, hogy a ház fő traktusában üzlethelyiség, konyha és szoba követték akkor egymást, a további épületrészt nem ábrázolták. Ezen helyiségek előtt szánták a folyosót beépíteni az utca felől előtérnek, másik végén zárt folyosóként, a köztes szakasz beépítését már a rajzon lehúzták. 1936-ban az előteret is árudává alakították. 103 Az oromzatos, utcai homlokzatot puritán egyszerűség jellemezte már az 1970-es években is a régi falusi miliő teljes bájával. A viseltes tapasztást hordozó, sima vakolatsávokkal szegett falfelületnek egy archaikusán kifelé nyíló ablak és a nagyobb üzlethelyiség egyszerű, váztáblázatos, kétszárnyú faajtaja adott végtelenül közvetlen hangulatot. Az 1980-as évekre az épületet fölújították, az utcaajtó helyére egy szintén korabeli formájú, de az eredetinél kissé kisebb ablak került. 104 Jelenleg a két ablak - megőrizve a hagyományos formavilágot - teljesen megegyező kinézetű; a hosszú oldalhomlokzaton a sarok felől két vakablakot követik csak a valódiak. A főhomlokzatot koronázó, patinás megjelenésű, egyben jó állapotú, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat szerencsés módon nem változott az elmúlt három évtized alatt. Díszítésének visszafogottsága szépen összhangban áll az épület megismert puritánságával. Zsalugátersávja öt rekeszből áll: a középső három hosszú gérbéllést fogja közre a két legyező. E sávon - mondhatni csodával határos módon mintegy harminc esztendeje látható a Földmíves utcát jelző, régi tábla, ami szintén védendő részlete a homlokzatnak. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. A tetőn tisztes korú a bádog padlásszellőző (109. kép). 109. kép Av. Földmíves u. 31.-Nyíl u. 42.
