Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

102. kép. Av. Bálvány u. 6. nap múltával, 1883. január 12-től már jogszerűen használhatták is a lakóházat, bár a lakhatási engedély csak 1883. szeptember 27-én született meg. 96 Az épületet a fejezetes pilléres téglakerítéssel és a szegmentív alatti, fa nagykapuval a közelmúltban újí­tották föl a hagyományos formák és részletek messze­menő tiszteletben tartásával; mindössze a homlokzat­architektúrán érezhető némi egyszerűsítés. A 2 + 1 nyílásritmusú ablakok is megőrizték a stílushoz illő formájukat. Szintén a klasszikus szerkesztési elvek szerint került sor a két traktus szélességű, napsugár­díszes oromzat újonnan való kivitelezésére. A zsalu­gátersáv hét rekeszből áll: a középső, timpanonnal ko­ronázott, kettős vakzsalugátert gérbéllés, szintén kettős vakzsalugáter és legyező foga közre. Alattuk profilos deszkakonzolok esővető deszkát és csipkézetet tarta­nak. A napsugármotívum közepén négyszögletes a zsaluleveles szellőzőnyílás; két hegyesszögét egy-egy legyező tölti ki (102. kép). Av. Bem u. 25. Katona-ház Története: (*Róka u. 25. >) A 167 Doles telek utca­frontjánakjobb oldalára építtetett földszintes lakóhá­zat Katona József és neje, Szira Veron. Az 1881. már­cius 16-án benyújtott kérelemhez a D jelű típustervet mellékelték Nagy József építő mester kézjegyével: ,/4 telek jobboldalán álló egyszerű lakház. Konyha által elkülönített 2 szoba, kamra éspincze". A kérelemben a tervhez képest a következő módosítást jelezték: „Tisztelettel megjegyzem, hogy a tervezett ... (udvari) szobát kamrául használandom, a ... kamrát a padlás­lépcsővel kibővítve pedig szobául; végre megjegyzem azt is, hogy a ... folyosó (udvari) végén konyhát fogok építe­ni". Mindez arra enged következtetni, hogy a házat két család általi használatra szánták. Az építési enge­dély április 4-én kelt azzal, hogy „a szándékba vett mó­dosítással utólagosan egy terv nyújtandó be". A lakha­tási engedélyt 1882. november 3-tól nyerték el a kö­vetkező év február l-jén kelt határozattal, s azon ki­kötéssel, „hogy még árnyékszék és emésztőgödör is ké­szítendő". 1909. május 20-án Katona József két kéréssel fordult a hatósághoz: egyrészt a folyosó utcai végét megszélesítve be kívánta építeni konyha számára, másrészt a lakóházzal szemközti telekoldalon álló fáskamra folytatásában mosókonyhát tervezett. A mellékelt rajzot Csala János építő szignálta. A júni­us 7-én kelt építési engedély szerint „köteles folya­modó a mellék épületet úgy a szomszéd, mint a saját telek felől falazott tűz és végfalakkal ellátni". Sajátos módon ezen a jelentősnek semmiképpen nem ne­vezhető ügyiratra - mintegy 1,5 cm magas betűkkel - a SÜRGŐS föliratot bélyegezték. 1912. szeptem­ber 16-án a használhatási engedélyt csak az utcai la­kóház toldalékára adták ki, mivel a mosókonyha nem épült föl. Ugyanazon esztendőben Bodó Ferencz a lakóház mögötti teleksarokba - egy korábbi melléképület he­lyére - kocsiszínt és istállót emelt, ami 1914-re ké­szült el. 97 Leírása: A típusterv szerint 7,40 m x 18,00 m alapte­rületű, az alapjában hagyományos parasztház beosz­tását követő lakóházban egy szoba-konyha-kamrás és egy szoba-konyhás lakás kialakítását kérték. A terv szerint faoszlopos tornácról lehetett a helyiségeket megközelíteni; a tornác mindkét végét időközben be­építették A leghátsó helyiség alatt pincét jelöltek. A terv a 48 cm vastag falaknak csak a külső és belső sar­kaiba javasolt erősítő pilléreket téglából. A jelenleg puritán, utcai homlokzatot az 1970-es évek elején - még történeti hangulatot árasztva - dí­szítette a patinás, tapasztást idéző, egyszerű vakolat­plasztika és felületi textúra: a sima főpárkányt tá­masztó pilaszterek, az ablakok vakolatszegélye ma­gas, vakolattükrös, vízszintes szemöldökkel. A vá­szonrolós ablakok ma is egységesen tisztes korúak, hagyományos formájúak és kisméretűek, fölül osztás nélküliek 1 + 2 elrendezésben. A lábazat téglatextú­rájú; fölötte kilátszik a falból a régen alkalmazott deszkaszigetelés (19. kép). A főhomlokzatot koronázó, patinás hangulatú, jó állapotú, másfél traktus szélességű, napsugárdí­103. kép. Av. Bem u. 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom