Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

alagsori ablak fölött szintén stílusidegen, széles, há­romszárnyú a szobaablak. A patinás hangulatú, egyben jó állapotú, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugáter­sávja hat rekeszből áll: a középső két gérbéllésl két ol­dalról fenyőminta és legyező fogja közre. A napsugár­motívum közepén archaikus módon kör alakú a kis, szegett szellőzőnyílás (87. kép). A lakóházhoz stíluside­gen, alumínium trapézlemez kerítés csatlakozik. Mv. Kormányos u. 14. Fodor-ház Története: A nagyméretű, 438 i öles, igen mélyen hátranyúló telek utcavonalának bal oldalára építte­tett Fodor Pál és neje, Ábrahám Erzsébet egy magas­földszintes lakóházat, valamint mögé egy ideiglenes épületet és egy tisztes méretű fásszínt. A lakóházra és a színre 1882. június 26-án kértek építési engedélyt, melyet július 6-án kaptak meg azzal a kikötéssel, hogy „ö pincze helyiségek felett csapos gerendák alkalmazan­dók, valamint a szín a lakházzal együttesen építendő s attól tűzfallal választandó el". Ezen engedély kiadásá­ra egy 1880. évi építési szándék meg nem valósulását követően került sor. Az egyedi építési tervet Nagy József építő látta el kézjegyével. A terv egy pince + földszintből álló lakó­házról szól, valójában azonban a pincének nevezett szint padlósíkját eredetileg magasabbnak szánták a külső szintnél. így tehát valójában emeletes épületet emeltek, amelynek homlokzatait a klasszikus elegan­ciájú eklektika stílusában díszítették. Ezáltal a ház ­napsugárdíszes oromzatával, valamint háromsejtes, tornácos alaprajzaival - sajátos átmenetet jelent a né­pi és a polgári építészet között (88a. kép). A lakhatá­si engedély 1884. július 17-én kelt azzal, hogy a lép­csőzetnél karfát kell készíttetnie az építtetőnek. 1934 szeptemberében Nyári Ferenc a lakóépület szigeteléséhez és tatarozásához kérte az építési ható­ság hozzájárulását. A Báló Antal kőműves mester ál­tal végzett munka két részből állt: „/. régi falak elszigetelése a járda vonal alatt az alag­sor padozatánál valódi aszfalt lemezzel, két sor tégla kibontása és ujboli befalazása cementes habarcsba, külső-belső vakolással bitumennel ragasztva 8 mm vastag szigetelővel, 2. az épület külső vakolatának gondos javítása fehér mészhabarccsal". 1939-ben Kovács István és Társa a lakóház mö­götti, két melléképület helyére egy jóval kisebb, udva­ri melléképületet épített, amely ma is áll. 83 Leírása: A 8,27 m x 13,21 m alapterületű, kétszintes lakóház mindkét szintjén a pilléres folyosóról lehetett a három fő helyiséget megközelíteni; egy negyedik, kisebb helyiség a tornác hátsó végéből nyílt, s számá­ra kissé megszélesítették az épületet. Az alsó szint fő­falai 63 cm, a fölső szinté 48 cm vastagsággal készül­tek. Eredetileg az utcáról ajtó nyílt az alsó szint tor­nácára, s onnan vezetett egy egykaros lépcső fölfelé. 88b. kép. Mv. Kormányos u. 14. 1934 előtt került sor a lakóház kibővítésére a tor­nácok beépítésével oly módon, hogy a fölső szintre fölvezető, egykarú lépcsőt az épület udvari homlok­zata elé, kívülre helyezték fedett-nyitott formában. A korábbi folyosó középső részéből mint előtérből vele egy traktusban egy-egy konyha nyílt; a szélesebb trak­tus három helyiségét pedig szobaként használták. A tornácok beépítésekor az utcai ajtó helyére ablakot tettek. A homlokzat klasszicista jellegű elemek díszítet­ték: húzott, profilos öv- és koronázó párkány, húzott

Next

/
Oldalképek
Tartalom