Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
83. kép. Mv. Hajnal u. 40. Hátul már elkezdték a tető leszedését; elbontva 2004-ben. ját idővel nagy verandaablakokkal határolták le. Az épületet mindenestül a házilagos kivitelezésből fakadó, kedves és keresetlen egyenetlenség jellemezte. A típusterv végdeszkázása helyén később összeállított, patinás megjelenésű, egyben szinte teljesen ép, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzatnak egyedi sajátossága volt, hogy a napsugarakat imitáló deszkákat - a napsugármotívumot magát, valamint a két-két legyezőt is - váltakozva eltérő színűre, sárgára festették, hangsúlyozva a sugárzás jellegét. A zsalugátersáv tizenegy rekeszből állt: a középső egyes vakzsalugátert gérbéllés, ismét egyes vakzsalugáter, fekvő fenyőminta, egyes vakzsalugáter és legyező fogta közre. Alattuk deszkakonzolok esővető deszkát tartottak. A napsugármotívum közepén kör alakú volt a szellőzőnyílás; a hegyesszögeket szintén egy-egy legyező töltötte ki. A tetőt szalagcserép fedte (83. kép). Az épülethez egyszerű, sötétre színezett deszkakerítés csatlakozott hasonló kialakítású kapuval. Mv. Hajnal u. 47/B Börcsök-ház Az 1879. évi nagyárvizet követően a telek hátsó felében egy ideiglenes épületet emeltek. Az utcavonal bal oldalára hamarosan, már 1882-1884 között fölépíttette Börcsök József és neje, Frank Katalin földszintes lakóházát. Közvetlenül mögé 1902-1903-ban Jenéi András állított udvari melléképületet. A főépületet 1907-ben Horváth István alakíttatta át. 1943-ban ugyanő a kettéosztott telek jobb felére zártsorú lakóházat emelt, aminek során a korábbi, napsugárdíszes oromzatú épület kényelmes szélességű oldalkertjéből mindöszsze egy aránytalanul keskeny sáv maradt. 79 A kéttraktusos, csüngőereszes ház utóbbi időkben tett fölújítása során sajnálatos módon az ablakokat stílusidegen formájúra cserélték; a szobán jelenleg egyetlen széles ablak nyílik. A lesimított homlokzatot - az egykori vakolat-ornamentika helyén - mindössze téglaburkolattal kiemelt lizénák tagolják. A kissé javításra szoruló, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső kisnapsugarat két oldalról két gérbéllés és legyező fogja közre. Alattuk ma is láthatók az esővető deszka konzoljai. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás; a két hegyesszöget szintén egy-egy legyező tölti ki. Mv. Katona József u. 24. A telek utcavonalának bal oldalán áll a magasföldszintes lakóház. A kéttraktusos épület udvari traktusát a fölső szinten szerény díszítésű deszkamellvéd zárja; majd elülső, nagyobb részét - apró osztású, nagy verandaalakokkal - kissé esetleges módon beépítették. Az alagsort ehhez képest utólag megszélesítették. A két szint a meglehetősen kaotikus, utcai homlokzaton teljesen különálló életet él. A magasföldszinten még láthatók a tagoló lizénák és a sima főpárkány; a szoba két ablakát szélesebb formájúra cserélték. Az éles határvonallal különválasztott alagsor teljesen sima falfelületét a két traktusban egy-egy, különböző méretű, különböző parapet- és szemöldök-magasságú ablak töri át; a szobán durván stílusidegen ikerablak. A kissé javításra szoruló, zöldre pácolt, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középső boltíves, egyes vakzsalugátert két oldalról gérbéllés, fekvő fenyőminta, ismét boltíves, egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén kör alakú a kis szellőzőnyílás (84. kép). 84. kép. Mv. Katona József u. 24. Mv. Katona József u. 45. Balogh-ház Története: A 408 Jöles, tekintélyes méretű, T-alakú telek utcavonalának jobb oldalára épített Balogh Sándor és neje, Kajári Rozál egy földszintes lakóházat. Az építési engedély iránti kérelmet 1883. február 6-án nyújtották be; a mellékelt terv sajnálatos módon elkallódott. A hozzájárulást február 22-én keltezték. Mindössze egy 1883. július 5-i jegyzőkönyv szól fásszín építéséről és az 1879. évi nagyárvíz utáni szükségből fakadóan emelt, ideiglenes épület állandósításáról: „miután az ideiglenes épület a felépült lakháztól elegendő távolságban áll; az mint kamra továbbra is fennállhat s melléje egy fásszín építhető". Bár ezen jegyzőkönyv a lakóház elkészült voltát jelzi, a lakha-