Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

A patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, másfél traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugá­tersávja jóval változatosabb, mint a típusterven jelölt. Kilenc rekeszből áll: a középső, timpanonnal kiemelt kisnapsugarat két oldalról egyes vakzsalugáter; gérbél­lés, szintén timpanonnal hangsúlyozott, kettős vakzsa­lugáter és legyező fogja közre. Alattuk igényes mintá­zatúak az esővető deszkát tartó deszkakonzolok. A napsugármotívum közepén - a terven jelölt kör alak­kal szemben - négyszögletes a kis szellőzőnyílás. A csatornatartóvasak kosszarvasak. (77. kép). Az épülethez stílusidegen, sima bádogkerítés csat­lakozik hasonló kialakítású kapuval. Mv. Csillag u. 20. Ábrahám Nagy-ház Története: Az 1879. évi nagyárvizet követően a telek jobb oldala mentén egy ideiglenes lakóházat emeltek. Részben a helyére, az utcavonal jobb oldalára a több­séghez képest később, 1897-1900 között építtette föl Áb­rahám Nagy Imre földszintes lakóházát. Közvetlenül mögé 1934-ben Kaza István állított udvari melléképületet, mely korábban istállóként szolgált, majd egy szoba-konyhás lakást alakítottak ki belőle. A porta Kaza István halálát követően Igaz Istvánné Kaza Erzsébet birtokába került. A főépület két helyiségét szobaként, a harmadikat konyhaként használták. 71 A pilléres folyosó első felét apró osztá­sú, nagy verandaablakokkal beüvegezték; az udvari bejáraton túli, hátsó részét két kisebb ablak fölhasz­nálásával beépítették. Az utcai homlokzaton még az 197ü-es években is hagyományos méretű és formájú, szerény díszítésű ablakok nyíltak 1 + 2 tengelyritmussal. A téglalába­zat fölött igen gazdag és plasztikus vakolat-ornamen­tika borította a falfelületeket: vakolattükrös törzsű pilaszterek tartották a főpárkányt, s az utóbbit alátá­masztották a vízszintes, magas, tagolt ablakszemöldö­kök is. A nyílások két oldalán dús, kompozit fejezetű pilaszterek; az erőteljes könyöklők alatt rövid, íves vakolatkötény 72 (78. kép). A későbbi fölújítás során 78. kép. Mv. Csillag u. 20. átalakítás előtt; 1970-es évek sajnálatos módon az ablakokat stílusidegen, széles formájúra cserélték, a szobán ikerként összefogva; egyúttal eltüntették a vakolat-ornamentikát. A kissé javításra szoruló, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kilenc rekesz­ből áll: a középső kisnapsugarat két oldalról timpa­nonnal kiemelt, kettős vakzsalugáter, gérbéllés, ismét timpanonnal hangsúlyozott, egyes vakzsalugáter és le­gyező fogja közre. Alattuk ma is láthatók az esővető deszka konzoljai; magát a deszkát még az 1970-es években igényes mintázatú csipkézet szegte. A napsu­gármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyí­lás; a két hegyesszögben egyedülálló a legyezők szegé­lyének köríves volta. Mv. Csöndes u. 1. - Kolozsvári tér 9. Kovács-ház Története: A 149 Doles sarokteleknek a tér felőli, rövidebb oldalát hosszoldalával teljesen végigéri a la­kóház. Az Építési Törzskönyvben az egyik címnél Ko­vács István az itt földszintesként jelölt épület építte­tője; a másiknál Dudás Rozál férj Kovács Istvánné emeltette az ott már magasföldszintesnek tekintett lakóházat. Valójában ténylegesen tisztes magasságú alagsor fölé épült a magasföldszint. Ezáltal összessé­gében egy tekintélyes polgárháznak is becsületére vá­ló méretű, igényes kialakítású épület született, amely azonban még határozottan magán viseli népi építé­szeti gyökereit. A lakóház polgári mivolta annál is in­kább szembeötlő, mivel az alagsor két bejáratával is utal kézműves műhelyként vagy boltként történt használatára, ami már a gazdálkodó életmódból való kiemelkedést jelenti. A ház történetével kapcsolatos iratok sajnálatos módon nem lelhetők föl. Mindössze annyi tudható, hogy 1881-1882-ben épült, s amelyhez ugyanakkor L­alakban, a telek belső oldalán - ideiglenesen, fából és deszkából - igen hosszan elnyúló fásszínt is készítet­tek; ez ma már nem áll. Sajátos módon a mintegy 1950-ig vezetett Építési Törzskönyvben föltüntettek - évszám nélkül - egy te­lekmegosztást a Csöndes utca mentén l/A és 1/B szá­mozással; 73 ez azonban jelenleg nincs érvényben. Leírása: Az alagsor falait téglából, a magasföldszint­ét vegyesen, soronként váltakozva vályog- és égetett téglából rakták. A sajátos kialakítású, kétszintes épület homlokza­ta meglehetősen széles, az alsó szint három nyílásten­gelye fölött a két szélső axisban lévő ablakok furcsán távol nyílnak egymástól. Mindezek ellenére nem va­lószínű, hogy ezen épületszélesség a tornác beépíté­sével alakult volna ki, s ma is beépítetlen a napsugár­díszes oromzat csüngőereszes túlnyúlása. Az oromzatos homlokzatot tehát három, a hossz­oldalt öt nyílástengely tagolja. Az alagsorban mindkét homlokzaton egy-egy ajtó, egyiküknek szépen for­mált a kerete. A többi axisban négyzet alakú ablakok, köztük berakott is; a lehullt vakokat alatt látszanak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom