Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

70a. kép. Fv. Sándor u. 30/B. homlokzatterv; 1891. 70b. kép. Fv. Sándor u. 30/B. lemhez a Gazdag János építő által szignált tervet mellékelte a lakóházról és egy istálló-kocsiszínről (70a. kép). Az 1891. február 5-én kelt engedélyben előírták, hogy „7. a lakház padozata legalább +7,11 tntr-re emelendő; 2. az összes falak legalább +8,22 mtr.ig mészhabarcsa rakott téglából építendők; 3. a falak vastagsági és a szoba belső magassági mérete a tervben kijelölt méretekkel egyezzék meg; 4. az istálló épület a szomszéd telek határvonala mentén tűzfallal látandó el; 5. a fásszín a lakháztól végfallal választandó el és a szomszéd telek határvonala mentén tűzfal alkalmazandó ". A lakhatási engedélyt 1892. december 29-én nyerték el azzal, hogy „az istálló nem épülvén fel, a hatósági engedély érvényét vesztette",

63 Leírása: A terven 8,15 m x 20 m alapterületű, kéttraktusos lakóház pilléres folyosójáról nyílt a két, búboskemencés szoba által közrefogott, pitvaros, szabadkéményes konyha, valamint a ház udvari végében a kamra. Ez utóbbi alá dongaboltozatos pincét mélyítettek. A tornácot időközben beépítették; az utcai, félkörívvel koronázott, váztáblázatos bejárat helyére a másik kettővel egyező, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak került, összességében 1 + 2 nyílásritmussal. Az ablakok körül - a tervezett, tagolt, profilos, vízszintes szemöldök és könyöklő, valamint gyémántkváderes parapet helyett ma sima vakolatkeret látható. A részletgazdag pilaszterek és főpárkány helyén falsávok tagolják a homlokzatot. A patinás megjelenésű, teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső egyes vakzsalugátcrt két oldalról gérbéllés, ferde lécezés, ismét egyes vakzsalugáter és legyező fogja közre (a terven a középső, fél kisnapsugár két oldalán egymásnak tükörkép kettős ferde lécezés). Alattuk tagolt, de egyszerű a vízvető és a függőleges síkú deszka. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás (még két zsalulevéllel) (70b. kép). Fv. Sándor u. 34/B Története: A 401 Halász-ház öles telek a Halász család számos tagjának tulajdonában állt az utcavonal jobb oldalán lévő, földszintes lakóház építése, 1891-1892 idején: Halász Ádám, József, Anna, János, Veron és Ferencz, özv. Halász Ferenczné Farkas Teréz, Barna Ágnes Halász Józsefné. A lakóház és a közvetlenül mögé állított melléképület helyén korábban egy, az 1879. évi nagyárvizet túlélt vagy egy azt követően emelt, ideiglenes építmény állt, mely keskeny hegyesszöget zárt be az újjáépítés során kitűzött, új telekhatárokkal. A lakóház építés iratai sajnos nem maradtak fönn.

64 Leírása: A rövid, kéttraktusos lakóház tornácát időközben beépítették, bütüjén jelenleg nincsen nyílás. Az utcai szoba ablakai megtartották hagyományos méretüket, mindössze faredőnyöket kaptak. A gondosan karbantartott homlokzatot sima falsávok tagolják. A patinás megjelenésű, teljesen ép, az udvari traktust csak részben koronázó, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja hét rekeszből áll: a középső, fél kisnapsugarat két oldalról gérbéllés, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. Az épülethez vakolatlan téglapillérek között deszkakapuk csatlakoznak (71. kép).