Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok
A folyosót időközben beépítették, az utcai bejárat helyére a másik kettővel egyező, hagyományos méretű és formájú ablak került, összességében 2 + 1 nyílásritmussal. A homlokzatot klasszikusan elegáns, eklektikus ornamentika tagolta pilaszterekkel, összefüggő könyöklővel és széles, húzott, profilos főpárkánnyal, melyekből csak az utóbbi maradt fönn. A homlokzatot az építési terven ábrázolt, falazott oromfal helyett patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, két traktus szélességű, napsugárdíszcs oromzat koronázta, melynek zsalugátersávja kilenc rekeszből állt: a középső gérbéllést két oldalról két, egymással tükörkép ferde lécezés, majd keskeny egyes vakzsalugátcr és legyező fogta közre. Alattuk hódfarkú cserép födte a főpárkányt, ahogyan az épület egészét is. A napsugármotívum közepén - a terven jelölt köralakkal szemben négyszögletes volt a kis szellőzőnyílás. A csonkakontyot időközben megszüntették (63b. kép). Az épülethez stílusidegen, alumínium trapézlemez kapuk csatlakoztak. Fv. József Attila sgt. 80. Dora-ház Története: (*Vásárhelyi sgt. 52. >) A 233 Holes telek utcavonalának jobb oldalára építtette Dora Ferencz földszintes lakóházát és mögé egy színt. Az építési engedély iránti kérelmet 1883. március 11-én nyújtotta be; a mellékelt, egyedi terv nem maradt fönn. A március 22-én kelt engedélyben előírták, hogy „1. a sugárút felől 6 mtr. előkert lesz kihagyandó; 2. szín melléképületül pedig a telken fennálló ideiglenes épület lesz használható". A helyszínelés során házszámtábla sem a tárgyi telek kerítésén, sem több szomszédon nem volt, ezért a bizottság elfogadta a bemondott 54. számot; a későbbiek folyamán a telekkönyvi kivonatból és a rendezési tervből kiderült annak téves volta, s ezért a határozatot - többek között a „kir. biztos úr megbízásából Lechner Lajos kir. minist, oszt. tanácsos" közreműködésével szükségessé vált javítani. 1892-ben Dora Ferencz befalaztatta a folyosót. 1937-ben Ballá József új fásszínt készített a korábbi melléképület helyén, közvetlenül a lakóház mögött; 1943-1947 között pedig melléképületet épített. 52 Leírása: A későbbiekben beépített folyosóra a másik kettővel egyező, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak került, összességében 1 + 2 nyílásritmussal. A patinás megjelenésű, egyben teljesen ép, napsugárdíszes oromzat zsalugátersávja kilenc rekeszből áll: a középsőt két oldalról egyes vakzsalugáter, gérbéllés, ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis, zsaluleveles szellőzőnyílás. Fv. József Attila sgt. 94. Csíkos-ház Története: (*Vásárhelyi sgt. 64. >) A 192 156. kép Kistelek, Zrínyi u. 35. a napsugárdíszes oromzat szomorú pusztulása r öles telek az 1880-as évek első fe64a. kép. Fv. József Attila sgt. 94. homlokzatterv; 1888. 64b. kép. Fv. József Attila sgt. 94. lében özvegy Faragó János és gyermekei tulajdonában állt. Az utcavonal jobb oldalára Csíkos Pál építtetett földszintes lakóházat és közvetlenül mögé egy fásszínt. Az építési engedély iránti kérelemhez Gazdag János építő által szignált tervet mellékelt. (64a. kép) Az 1888 októberében kelt engedélyben a hatóság előírta, hogy „1. az épület padozata magassága ... legalább + 7,11 mtr legyen; 2. a főfalak ... +8,22 mtr magasságig mészhabarcsba fektetett téglával építendők; 3. a fás szin a főépülettől... tűzfallal elválasztandó; 4. az előkert kerítése az utcza vonaléiban állítandó, csak rácskerítés engedélyeztetik, melynek magassága legalább 1,6 mtr legyen ". Az 1889. május 27-én kelt lakhatási hozzájárulás csak augusztus 1-től tette jogszerűvé a lakóház használatát. Eredetileg a pilléres folyosóról lehetett a klasszikus, háromosztatú, paraszti lakóház helyiségeit - szoba, szabadkéményes konyha, kamra - megközelíteni. Pince mindössze a folyosó végén, a kamra szélességében készült.
