Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 18. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

OZSVÁTHNÉ CSEGEZI MÓNIKA-OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL: A régi Szeged múlékony jellegzetességei: a napsugárdíszes házoromzatok

61a. kép. Fv. Csuka u. 13. metszet; 1883. 61b. kép. Fv. Csuka u. 13. földszinti alaprajz és mintaterv fölhasználásával szerkesztett homlokzatterv; 1883. fásszínt. Az építési engedély iránti kérelmet 1883. december 21-én nyújtotta be. Hozzá egy igen szép kivitelű tervrajzot mellékelt, melyen előző napi dátummal, majd utóbb áthúzva - sajátos módon - azon Jiraszek és Krausz aláírása szerepel, akik többek között Szeged főterének palotáit emelték. A kivitelezésért végül Csányi István építő vállalta a felelősséget. A terv a Cc jelű típusterv adaptálása a napsugárdíszes oromzat pontos átvételével: közepén az archaikus, kör alakú szellőzőnyílás; az oromzatot farkasfogas verébdeszkák övezik zsalugátersáv nélkül. Alatta a homlokzat nyíláselrendezését megtartották, de nagyobb ablakokat övez a vízszintes szemöldökű és vakolattükrös parapetú keretezés; a típusterven ábrázoltnál gazdagabb részletképzésű falfelületet vízszintes nútozás és sima felületű armirozás tagolja (61a-b. kép). A december 27-én kelt építési engedélyt követően a lakhatási hozzájárulást 1885 októberétől nyerték el.

48 Leírása: A 6 m x 18 m alapterületű lakóházhoz 1,80 (2,10) m széles, alátámasztás nélküli tornác csatlakozott, amely állékonyságának érdekében pótlólag jelöltek pilléreket az alaprajzra. A terv szerint a négyosztatú lakóházban a két rakott tűzhelyes konyhából lehetett a búboskemencés szobát megközelíteni; a kamra és az éléskamra a tornácról nyílt. Az általános szabadkéménytől eltérően kürtösét építették. A fedélszéket sajátos módon a tornác felől állószék, a szemközti oldalon bakdúc támasztja. A kamra alatt kosáríves dongaboltozattal pincét is terveztek. A tornácnak a terven jelölt, utcai bejárata helyére a másik kettővel egyező, hagyományos méretű és formájú, archaikusán kifelé nyíló ablak került, összességében 2+1 nyílásritmussal. Az ablakok körül a korábbi vakolat-keretezés szerény maradványa látható, mint ahogyan mindössze az oromzat alatt maradt meg a profilos, húzott párkány. Az utcai homlokzat ép, két traktus szélességű, napsugárdíszes oromzata ténylegesen zsalugátersávval készült el; hét rekeszéből a középen lévő, széles fenyőmintát kettős vakzsalugáter, ismét ferde lécezés és legyező fogja közre. A napsugármotívum közepén a terven jelölt köralakkal szemben - négyszögletes a kis szellőzőnyílás, valamint két alsó, hegyesszögű sarkát szintén egy-egy legyezővel töltötték ki. A csonkakontyot időközben megszüntették. A homlokzat öszszességében még rendelkezik megóvandó, patinás hangulattal (61c. kép). Fv. Csuka u. 30/B Nagyiván-ház Története: (*Csuka u. 1465. >) A telek utcavonalának jobb oldalára építtette Nagyiván Antal földszintes lakóházát. Az építési engedély iránti kérelmet 1880. szeptember 8-án nyújtotta be, melyhez a C jelű típustervet mellékelte: ,A telek jobboldalán álló egyszerű lakház. 2 egymásba nyíló szoba, konyha, kamra és pincze" - a két utóbbi helyiséget az alaprajzon leragasztották. A Kéri Ferencz építő által szignált terv falazott oromfalat ábrázol kör alakú szellőzővel. A szeptember 16-án kelt építési engedélyt mindössze egy téli félévet követően, 1881. március 14-től vált jogszerűvé a lakhatás azzal, hogy „a padlásföljáró ajtaja vaspléhvel bevonandó s az alsó helyiség lakásul nem használható". Az utóbbi föltétel, valamint a meg-