Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

I. rész - Előkészületek az ankétra

megbeszélésre az illetékes szaktekintélyeket. Jelen volt: ORTUTAY Gyula, a Hazafias Népfront főtitkára, BARÁTI József, KOLTAY István, VITÉZ András, MAKARA Gyula, VARGHA László, DOMANOVSZKY György. ORTUTAY Gyula ismertette, hogy „a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága az Idegenforgalmi Hivatal javaslatára elhatározta a »Magyar Szabadtéri Muzeum« megszervezését. Ennek alapján »Magyar Falu« létesülne a Hármashatár-hegyen." VITÉZ András közölte, hogy PONGRÁCZ Kálmán, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke személyesen is felkérte ORTUTAY Gyula főtitkárt, hogy álljon az ügy élére, mert a Népfront nélkül nem valósítható meg. VARGHA László is fontosnak tartja a Népfront működését, de szerinte pontosan meg kell állapítani, hogy mi az idegenforgalomnak, és mi a néprajznak az eminens szerepe. ORTUTAY Gyula javaslatára 7 pontban foglalták össze a határozatot. Záradékul feljegyezték, hogy VITÉZ András, DOMANOVSZKY György és VARGHA László kidolgozzák a tervezetet. Miután az Akadémia állást foglalt, a Népfront ismét bekapcsolódik

22 (6. kép). 6. kép. Vargha László feljegyzése. MNÉGY A 2304. 43. Előkészületek az ankétra VARGHA László 1958. november 14-én hivatalosan is megkapja a megbízást a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy a Néprajzi Múzeumjanuárban megrendezésre kerülő ankét előkészítésére és szervezésére.

23 PERÉNYI Imre, Budapest főépítésze megküldi a helykijelölésre készített tervezési vázlatot, a tervezett létesítmény elhelyezésére legalkalmasabbnak tartott III. ker. Aranyhegyre.

24 A Fővárosi Tanács VB. VIII. Városrendezési és Építési Osztálya a kérés alapján megbízza a BUVATI Zöldterületi szakosztályát a javaslat előkészítéséhez szükséges előtanulmány kidolgozásával. Az igény körvonalazását az MTA Néprajzi Bizottsága nevében VARGHA László adta meg: „A tervezett szabadtéri néprajzi múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum-Néprajzi Múzeum szerves része, ennek szabadtéri kiegészítő gyűjteménye. Sajátos - területileg és táji lag elkülönülő - elhelyezése következtében azonban bizonyos mértékig önálló és azonos részben kiegészítő szervezeti résszel és múzeumi részleges üzemmel is rendelkezik." „Elhelyezése az ország fővárosában a Magyar Nemzeti MúzeumNéprajzi Múzeummal szerves egységben, de területileg, tájilag elkülönülve." „A budai hegyvidék lankás és részben sík területe a szabadtéri néprajzi múzeum elhelyezésére megfelelőnek tekinthető." A BUVÁTI Budapesten, de Fót és Gödöllő környékén, Veresegyházán és Szada között is elképzelhetőnek tartotta a leendő múzeum helyének kijelölését.

25 1959 VARGHA László 1959. február 2-án tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztály Szaktitkárságán KONYA Sándort, a M agyaiSzabadtéri Néprajzi Múzeum elvi és szervezési gyakorlati kérdéseivel foglalkozó ankét megrendezésével kapcsolatban. Többek között: 1. Az általános előkészítés, az ankét tárgysorozata, előadásainak és a hozzászólásoknak megállapítása és megszervezése megtörtént. 2. Az ankéttal kapcsolatos időszaki kiállítás (hazai és külföldi példák), rajz, fénykép-, kiadványanyag bemutatása teljesen előkészítve. 3. Javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya felkérte Budapest Fővárosi Tanács VIII. Ügyosztályát, hogy a múzeum elhelyezése kérdésével - a megfelelő terület kijelölésével - tanulmány keretében foglalkozzék.

26 Az Ankét időpontja 1959. április 29-e lett. Meghívót kapott minden olyan érdekelt és érdeklődő személy, és intézmény, aki érdeklődést tanúsított a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítése iránt, és esetlegesen szakmailag, politikailag, vagy lehetőségéből eredően segítséget tud nyújtani (7. kép).