Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

között, az erdélyi- és az ún. wlach-pásztorkodás, illetőleg a fazekasmesterség legkiválóbb szakértői, településtörténeti, illetőleg népi-épitészeti munkálatokat voltak kénytelenek végezni. Ez a helyzet a legutóbbi időkig alig változott s igy a kiválasztások, a megvásárlási 'javaslatok és a tényleges vásárlások értéke, az ilymódon máris összegyűjtött anyag, különböző és vitatható. Ezt a munkát az ún. Tervtanácsban, és az Operativ Bizottságban, bírálják el, melynek-tagjai az előzőekben felsoroltak közül kerülnek ki, tehát olyanok közül, akik nem szakemberei a népi épitészeti kérdéseknek. Az elmondottak alapján tehát joggal feltételezhető, hogy a Tervtanács és az Operativ Bizottság' tagjainak véleményéből, az esetek jelentős részében nem születhetett kifogástalan és szakmailag iránytad6 határozat. • 1 "

r A MS

ZNM müszaki-épitészeti munkatársai,.akik elsősorban technikusok és általában pályájuk elején tartó szakemberek, már kezdettől fogva csupán egyfajta szakmunkát a felmérést - csinálták,, nem hibátlanul. /Kivétel a Resznek-i - Zala-megyei - pajta felmérési, illetőleg helyreállitásiujjáépitési rajzanyaga/. A MS

ZNM munkálatainál a bontás előtti helyszini részletes vizsgálatnak, magának a

> bontásnak, az építőanyagok és a szerkezeti elemek szállításának, valamint ezek megfelelő raktározásának, adatai a- dokumentációs anyag /napló, jegyzőkönyv/ feljegyzései között rész ben-egész ben szinte mindenütt hiányoznak. /Az ilyen hiányosságokra példaként lásd többek között - Kispalád, Szatmár-Szabolcs m., lakóház ; Kispalád, Szatnár-Szabölcs rn. csűr; Sonkád, Szatmár-Szabolcs m. , csűr e már felépített épületek dokumentációs anyagát. A Muraszemenye-i, Zala m.-i lakóház esetében a már átszállított és raktározott épület állaga rossz, felhasználhatósága kétes - legfeljebb 3o-4o%-a alkalmas az újra beépítésre -, tehát még az