Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

Megnyit ó a Magyar Tudományos Akadémia által magyar szabadtéri nénrajzi múzeum lét esitéae Ugyébom rendezett ankéton, 1959.április 29.-én. A Magyar Tudományos A

kadémia, Társadalom és T

örténettudeaáayi Osztályának Néprajzi Bizottsága kezdem ényezéaére, a Műszaki Tudományok Osztályának É-it észét történeti és Elméleti Bizottsága bevonásával rendezte meg ozt az ankétot, hogy az első magyar szabadtéri néprajzi múzeum létesitésénok gondolatát előbbre vigye a megvalósulásban. S két Bizottság nevében üdvözlöm az ankét ai m den résztvevőjét, különös hangsúllyal azokat, akik magna hivatali és társadalmi pozíciók alapján már megjelenésükkel is aláhozzák az ankét témájának kulturális jelentőségét és mintegy előre biztosítják a megbeszélés elvi s majdan gyakorlati ai ke rét. Azt mondtam az első ilyen jellegű magyar múzeum felállításáról lesz szó, do ez nem fedi pontosan a tényeket. As elsőt az Országos Ezredéve* Kiállításom - 1896-ba* - építették fol, mely a magyar falut - annak miategy eztrakturnát - akarta bemutatni a kiállításra özönló bel- és külföldieknek, de ezt az egész Európában is az elsők köztQ. való - kiáliitást lebontották/ aezgó anyagát a Néprajzi Múzeumba* helyezték el. Igaz - 1932-35 óta - van egy állandó jellegű szabadtéri néprajzi múzeumnak is a Balass agy arma t-i -Palóc Múzeum keretében, ez viszont csupán egyetlen kisebb tájegység néhány épületét mutatja be. Tehát mégis elsőről, az első olyan állandó szabadt éri méprajzi múzeumról les ma szú, moly lehetőleg felöleimé Magyarország minden vidékének népi épités.zotét, begyűjt en é mindenünnen a legszebb népi műemlékeket, molyok sajátos anyag- és szerkezetben, technikai éa formai vonásaikkal, mesterségükben, művészetükben nemrég még a magyar falut jelontettékm mi

g out a városi civilizáció é3 kultúra természetes é8 szükségszerű terjedésével, annak a helyes és featos törekvésnek következtében, mely - a szocializmusban - meg akarja szüntetni a város és a falu közti különbségeket, ezek a népi műemlékek - a maguk helyem - pusztulásra Ítéltek, s nagyrészük máris kallód°bam, veszendőben van. A tervezett magyar