Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tudományos tervvázlata

vezetlenségröl tett jelentést HOFFMANN Tamás főigazgatónak. A kivitelező tsz pomázi irodájában olyan felvilágosítást kaptak: a Falumúzeum kivitelezésével foglalkozó részleg fejetlen irányítását, bércsalást, feketefuvarokat, melyek a tsz elnök szerint összefüggnek a Néprajzi Múzeum jelenlegi műszaki ellenőrével. Kérik a főigazgatót, az ügyben rendeljen el kivizsgálást.

126 ERDÉLYI Zoltán összefoglaló jelentést tesz a főigazgatónak 1969. május 22—július 18. közötti időről, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tapasztalt észrevételeiről. Többek között például a kivitelezőknél 2 hónap alatt, háromszor cserélődött az építésvezető személye. Többszöri sürgetése ellenére, a kivitelezőnek még mindig nincs restaurátora. A kivitelezőknél olyan építészmérnökre lenne szükség, aki érzékelni tudja a népi építészeti, néprajzi, muzeológiai szempontokat. Nincs megoldva a néprajzi objektumok tárolása. Több helyen van, védelme, biztonsága nincs megoldva. Javasolja, hogy ezeket az anyagot egy helyre rakják, fedél alá, de előzőleg konzerválják, mert tönkremennek (31-34. kép). Problematikus a gondnokság kérdése is. Többfelé vannak raktározva, de nincsenek lezárva. Anyagok tűnnek el. - Az ügyeleteseknek semmi felszerelése nincs, tisztálkodási lehetőség sincs. Összefoglalva: sem az építés feltételei, sem a szakszerűség nincs biztosítva. Probléma, hogy sem a múzeumban, sem a kivitelezőknél nincs építészmérnök. Ilyen nagy volumenű és nagy feladatú munkának nem szabad nekivágni. Nem helyes, hogy nem szakipari kivitelező épít. A szakmai követelményeket nem lehet keresztülvinni. Vissza kell térni az eredeti elképzeléshez: saját kivitelezésben építeni a Falumúzeumot.

127 SZOLNOKY Lajos is tájékoztatást ad HOFFMANN Tamásnak az 1969. április 28. óta eltelt negyedévi munka tapasztalatairól, a pomázi Árpád Szakszövetkezet munkájáról. Tapasztalatai „igen keserűek". 1968 első hónapjától immár a harmadik kivitelezővel dolgozva (Dunabogdány, Budaörs, Pomáz), csak problémák vetődtek fel, de a konkrét építés nem haladt. „... a legalapvetőbb hiányosságok, hibák, amelyek az építést hátráltatják, majdnem hogy lehetetlenné teszik. (...) a kivitelezés szervezetlen, tényleges építésvezető nélkül folyik a kivitelezés. (...) A falumúzeumi építőmunka nem a muzeológiai és építőipari munka egyszerű összessége, hanem ezeknek teljesen összefonódott ötvözete."

128 CSIZMADIA Pál, a Néprajzi Múzeum gazdasági igazgatója, KODOLÁNYI János főigazgatóhelyettesnek számolt be a Falumúzeumban tapasztaltakról. A megvásárolt népi műemlék jellegű épületek bontását nagy ütemben megkezdték. A bontást végző kivitelezési vállalat a botpaládi istállót és a milotai lakóházat a 2. sz. telepen szabályszerű máglyákban deponálta. A deponálás előtt az anyag fakórtani vizsgálata nem történt meg. A deponálás szerinti tárolási mód a gombafertőzésre különlegesen jó körülményt biztosít. Szakértői vizsgálatot kér.

129 * A Néprajzi Múzeum kérésére NÉMETHY Endre, a Központi Múzeumi Igazgatóság osztályvezetője az 1969. szeptember 29-én megtartott helyszíni tapasztalatainak és felmérésnek alapján, szakvéleményt adott, és javaslatot tett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építésével kapcsolatban. A múzeum további munkálatai során csak úgy biztosítható a kívánt hosszú időre szóló tartósító eljárás gyakorlati megvalósítása, ha a konzerválást vezető magasabb képesítéssel rendelkező, jól szervező, kellő etikai alapon álló vezető restaurátor, annak legalább két restaurátor munkatársa, és a konzerváló munkát effektíven végző 4-5 betanított segédmunkás végzi. NÉMETHY Endre HOFFMANN Tamás főigazgatónak is írt véleményt, melyben a Néprajzi Múzeumban folyó restaurálási munkákra is kitér. A hosszas szakmai restauráló és konzerváló technológiák ismertetése mellett, nagy hangsúlyt ad annak, hogy a restauráló részleg vezetője, természettudományos biológia, vagy kémia szakos - képzettségű főrestaurátor legyen. A restauráló-konzerváló részleg pedig legyen része olyan osztálynak, melynek vezetője muzeológus. Felajánlja, amenynyiben igénylik, szívesen közreműködik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum restauráló részlege és restauráló-konzerváló munkája ügyviteli szabályzata kialakításában, és elvi megkötöttségnek a megfogalmazásban, ami a célszerű, elvszerű, jól áttekinthető rendszerű munka egyik alapfeltétele lehet.

130 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Műszaki Csoportja vezetését 1969. október l-jétől csoportvezetői és műszaki ellenőri megbízás alapján, BOKOR Attila vette át. Rövid ittléte alapján összegzi azokat a problémákat, melyek a népi műemléki objektumok bontása, szállítása, konzerválás és építése kapcsán felmerültek. Jelentésében nyomatékosan hangsúlyozza a restaurálással kapcso-