Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

II. rész - A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Tudományos tervvázlata

volt már összhangban, hanem szinte gátolta egyik a másikat. Ehhez járult még a Falumúzeumi Osztály létszáma, mely 1968. év végén is egy osztályvezető (néprajzos-muzeológus), egy mérnök, két segédmuzeológus, három kezdő technikus, és egy adminisztrátorból állt. Ezért fordult ERDÉLYI Zoltán osztályvezető GÖNYEI Antal főosztályvezetőhöz, mert úgy érezte, hogy az adott feltételek mellett ezt a nagy feladatot a Művelődésügyi Minisztérium által, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felépítésének 1975-ben meghatározott időpontját nem tudják teljesíteni. Pontokba foglalva sorolta fel a pár főre háruló hatalmas feladatáradatot. Egyben javaslatot tett, a Falumúzeum belső szervezeti felépítésének újraszervezésére, melyben számos személyi és gyakorlati kérdést vet fel.

120 28. kép. Kispaládi ház helye az első kitűző karóval, rajta a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársainak aláírásával. NM EA F 212938 (BALASSA M. Iván felvétele, 1968.) 1969 Február 13-án a Művelődésügyi Minisztériumban a Központi Múzeumi Igazgatósággal és a Néprajzi Múzeummal tartott megbeszélésen a Szentendrei Falumúzeum beruházási feladataival kapcsolatos feladatokat és problémákat vitatták meg. A határozatokat 13 pontba foglalták. Többek között: 29. kép. Kispaládi lakóház építése. NM EA F 218 311 (BALASSA M. Iván felvétele 1968.)