Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

- 2 - 0 3 n hl Ü t b • ** amint ezt az olmult évtizedek szakmai konforonciái, kiadványai atb, bizonyítják* A logfőbb probléma a kiválasztott építmények történelmi hitelességével kapcsolatos, azaz rendszerint vitatható, hogy ez vagy az az építmény /esotleg épitménykomplexus/ reprezentálj a-e valamely nagyot politikai óm pénzügyi támogatás hlányábftn nem valósulhatott meg, A Néprajzi Múzeum 1966 óta /ld. Megállapodás a Müv.Min. és a fest megyei Tanács között, ikt.sz,: 540/1966./ tekinthette feladatának az SzNM kialakítását. 1967-ben elkészült /Barabás Jenő éa Szolnoky Lajos szerzőségével/ "A SZABAJT^ÜI NÉPRAJZI MÚZEUM TUDOMÁNYOS TERVÉNEK VÁZLATA". A telepítési terv kidolgozása során ettől lényegesen el kellett térni, egyrészt azért, mert a terv konceptuálisán csak a néprajzi és néhol az építészettörténeti szempontok kielégítésére korlátozódott, másrészt mert a terepkutatások eredményei gyakran cáfolták a terv kidolgozóinak feltevéseit, igényeiket nem igazolta a ténylegesen felkutatott anyag. Ezért 1970-ben a Néprajzi Múzeum kezdeményezésére - Molnár János miniszterhelyettes megbízásából - egy szakértő bizottság /Major Máté, Tálasi István és Vargha László/ vizsgálta meg az SzNM tudományos programját ás eddigi munkáját. Jelentésük figyelembevételével a Néprajzi Múzeum kollektívája kidolgozta a jelen telepítési tervet, azt konzultációkon egyeztette a bizottság tagjaival és más szakértőkkel /településtörténészek, történészek stb./, A telepitési terv főbb szempontjai: a XVIII-«XIX, században keletkezett és az SzNM telepítési tervének megvalósításakor felhasználható műtárgyak /épitmányek, szerszámok és használati eszközök/ égiszükben véve a magyarországi feudális társadalom falusi és mezóvárosi népessé" gének termeld erőit, közelebbről anyagi műveltségét reprezentálj.áko Mint ilyenek a feudalizmus termelő erői XIII-XIX. századi fejlődésének állitanak emléket. Jellegükből következően utalnak a társadalmi érintkezés nemzetközi kapcsolataira is. Bgyüttes megjelenésük során tehát a magyarországi feudális falu és mezóváros mezőgazdasága és ipara termelőerőinek fejlődését, azok jellemző tendenciáit és eredményeit kell az SzNM-nok tükröznie, mégpedig - paradox módon - zömmel olyan műtárgyak felhasználásával, amelyek bár a jobbágyfelszabadítást követő és az ipari forradalom falusi, rr.ezövárosi lezajlását megelőző évtizedekből datálhatok, ám eredendően és egyedeikbon a korábbi történelmi periódusok társadalmi szükségleteit voltak hivatva kielégítenie Következésképpen a SzNM telepitési tervében felhasználható épitr.ényekkel kapcsolatban az alábbi meggondolások irányadók: A XIII

«XV. század során a Kárpát-medence térségében és különösen a mai Magyarország területén felmenő sikfalu lakóházakat találunk, Ezeknek ópitóanyaga fa /Dunántúl Nyugati ős Középső erdős avozete, Eszakihegyvidék _rdos övezető/, favázas vesszófonás, melyet sárral betapasztanak, un. patics /Dunántúl erdőben ritkább tájai, Kis-Alföli egy része,