Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

Mindezek a követekezetlenségek és aránytalanságok jellemzik a Tervvázlat többi részét is, sőt fokozottabban jelentkeznek a csatolt "Feljegyzés" jelen megfogalmazásában. így például - a Tiszántúl elnevezéssel csupán egy összevontabb csoportot óhajtanak létesiteni, a tervezett, ér'edeti elneve- V' zésü csoportok helyett. Ezzel kapcsolatban is-felmerül, hogy vajon a korábbi és az ujabb elgondolás milyen mértékben támaszkodik részben a szaktudományi eddigi eredményeire, részben az ujabb helyszíni vizsgálatok eredményeire. Általában felmerül a kérdés, hogy a ház- /épület-/ típusok elméleti megállapítása és egyedi kiválasztása helyes, tudományosan megfelelő volt-e? Vizsgálataink alapján erre a kérdésre általánosságban és egyes kirivé példáknál is /Ordas, Bács-Kiskun megye, lakóház/ nemmel kell válaszolnunk. A tervezett - és többé-kevésbé már rögzített - területbeosztás a népi épitésj&et jelenlegi egyetemi oKxat-sanaic, annak az elméletnek sem felel meg, amely szerint a regionális csoportokat meghatározták és megfogalmazták. Ez a negativ szemléletre utaló nem-megfelelés már csak azért is különös, mert az utóbbi időkben végzett néprajz-szakos egyetemi hallgatók, s igy a MSZNM fiatal^munkatársai is, közvetlenül ismerkedhettek meg a magyar népi kultúra nagytáji tagozódásának - legkorszerűbb szemléletével, amely egyidejűleg a kistájak - mikrocsoportok - tfellemző - sok esetben egymásnak ellentmondó - jegyeit tudományos megalapozottsággal és értékeléssel szerves egységbe foglalja. A Tervvázlat - és az eddigi helyszíni vizsgálatok kiegészítése - alapján javasolt együttesek egészéből hiányzik még az egyes gazdaságtörténeti, üzeraszervezéstörténeti, szociológiai, művészeti csoportok képviselete. A Tervvázlat ugyanis minden javasolt csoport egy ideálisan meghatározott /illetőleg annak tartható/ és szociálisan ala csonyszintű vagy gyenge közép-parasztgazdaságot képvisel, mutat be. A zsellér rétep; felé ad ugyan némi kitekintést, de a polftárosulás irányába mutató alakulást, fejlődést, már kirekeszti.