Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
állandó konzultációé kapcsolat tartása ezen intézményekkel. 15. / A feiáiiitásra kerülő épületekkel kapcsolatos minden tárgyalás, a szakmai bizottságokban való részvétel, a műszaki és muzeológiai -.pül t átadások és átvételek alkalmával az Osztály kúpviselése* 16. / Szentendrén, a Falumúzeum területén, és területével kapcsolatos mindennemű hivatali ügyintézés lebonyolítása. 17. / A fent felsoroltakkal kapcsolatos összes nyilvántartást is az Osztály maga végzi és vezeti. fczen felsorolt munkálatok egy része elvileg nem az Osztály feladatKörebo tartozik ugyan, de a körülmények miatt mindezeket nekünk kell elvégezni. Sok eeetbon nehézségeinkot azzal próbáltuk áthidalni, hogy a Falumúzeumba beillesztett 12 egység előkészítő munkálatait, amelyet az előzetes tervek szerint a Néprajzi Múzeum muzeológus munka társai végeznek, hogy anyaguk kiegészitésééeemi ls heiyszini gyűjtéseket végzünk. A gazdasági ügyek intézése som tartozik az Osztály feladatkörébe, de a gazdasági hivatal költségvetésünkhöz képest nem kellő személyi ellátottsága miatt kénytelenek vagyunk Slyen ügyekkel is foglalkozni. Az előbb emiitett munkakör ismortetés csak vázlatosnak tekinthető, mert hiszen ennél jóval töub feladat hárul a joleniegi összetótelü Osztályra. Heg kell még jegyeznem, hogy az Osztály összlétszámát tekintve az áUag életkor 24-25 év, tehát majdnem valamennyien pályájuk kezdetén vannak. Részben ezért is. volt szükség: arra, hogy a kezdeti nehézségeket áthidalva a Néprajzi Múzeum tudományos dolgozóit, mint terül* ti felelősöket kérjük fel a munkák megkezdésére. Az eddigi gyakorlat és tapasztalatok azt bizony itják, hogy a jelenlegi feltételek mellett 1975-re aligha tudnánk megvaióbitani a Falumúzeum felépítésének tervét. Szükségesnek mutatkozik, hogy a Falumúzeum szervezetét uj alapokra helyezzük. A nagy anyagi áldozatokkal járó beruházást ugy érzem, csak egy önálló szervezet tuuja maradéktalanul teljesíteni. Ludigi szakismereteim, részben személyes tapasztalat, részben szakirodalmi ismeret alapján azt láttam, hogy ahol a világon szabadtéri muzeumot építenek, azok csak közvetett uton tartoznak társintézményhez, és közvetlenül mindég fŐhatóságu ir -nyitás alatt állnak, hogy ezek igy alakultak ki, nyilván a gyakorlat diktálta, s ugy érzem, ettől ml sem lehetünk mentesek. A szótválás időszerűségét az is inuokoltá teszi, hogy a két intézmény feladata - gyakran ugyan rokon - merőben más gyakorlati elbírálást kivan, azt a kívánalmai az épités speciális feladatai teszik szükségessé. A Néprajzi Múzeum feladatai előre meghatározottak, ós a kitűzött kulturális igényeknek keli megfelelnie. Teljesítenie kell nem csak tudományos, de muzeológiai tervet is, és ez utóbbi igfß gyakran még az oimult időkből öröklődött, plj nyilvántartás teljes befejezése, A ránehezedő feladatukat csak akkor tudja teljesiteni, ha profiljának megfelelően kezeljük, ét, az amugy is nagy örököltsógü lemaradását nem tetézzük még egy ujabb, jóval nagyobb feladattal. Múzeumi tapasztalatból tudom, hogy a nagy nyilvántartani munkák, es a tudományos feladatok mtilett a Falumúzeum munkálatait vé t ,o;-ni, egy és ugyanazon szem*, iynek,