Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

I. rész - Előkészületek az ankétra

védelem szolgálatát is jelenti. Ezért is célszerű a népi műemléknek egy országos központi szabadtéri néprajzi múzeumban való elhelyezése. Az eddigi tervek, elképzelések a szabadtéri múzeum létesítését a Magyar Nemzeti MúzeumNéprajzi Múzeummal közösen tervezik megoldani. Ennek a szervezeti technikai, néprajzi, muzeológiai követelményeknek megfelelő lebonyolítását, végrehajtását csakis ezeknek a elvárásoknak figyelembevételével lehet megoldani. Hoszszasan sorolja a szigorú követelményeket és feltételeket, melyeket az épület kiválasztásától a bontáson keresztül, az áttelepítési és újraépítésig be kell tartani. A szabadtéri néprajzi múzeum általános elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban, az egyik alapvető kérdés, az elhelyezés, a terület kérdése, mely ugyancsak alapos vizsgálatot kíván.

32 A vita kapcsán hozzászólt többek között: TÁLASI István, DOBROV1TS Aladár, SZOLNOKY Lajos, ANGHY Csaba, GULÁCSI Béla, KRESZ Mária, TÓTH János, NAGY Elemér, FILEP Antal, SIMÁNYI Frigyes, VARGHA László.

33 Az Ankéttal egybekötött kiállítás is az Ankét címének megfelelően, a magyar szabadtéri néprajzi múzeum elvi és gyakorlati kérdései megvitatását szolgálta. A kiállított rajz- és képanyag a hazai és külföldi néprajzi múzeumokat mutatta bc, így az 1938., 1939. és 1940. évi Budapesten megrendezett Mezőgazdasági kiállítás hasonló jellegű anyagát. A kiállítást VARGHA László rendezte, - korábbi gyűjtéseinek egy részéből.

34 GUNDA Béla zárószavainak egy tőmondata is kifejezi a véleményeket és az eredményt: „Az ankét szükségesnek látja a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum mielőbbi megvalósítását, illetve szervezésének, építkezésének elkezdését." Befejezésként a „Határozati javaslat"-ban felszólította a legmagasabb tudományos intézményeket és a Művelődésügyi Minisztériumot, a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum létesítésének támogatására.

35 * Az Ankétot követően VARGHA László jelentést ír a Tudományos Akadémia II. Osztály Szaktitkárságán KONYA Sándornak. Referál a nagy érdeklődést keltett előadásokról, hozzászólásokról, és a bemutatott kiállításról. Kiemeli, hogy nagy érdeklődést keltett a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat által készített helykijelölési tervezet. Egyben kérte, ezzel kapcsolatban az Osztály fejezze ki elismerését és köszönetét.

36 GUNDA Béla is levélben fordul KÓNYA Sándorhoz, és az Ankét résztvevői valamint munkatársai nevében javasolja az anyag megjelentetését a Társadalmi Történeti Tudományok Osztálya közleményében: „Javasolnám azt, hogy az Ankét anyagának sajtó alá rendezését - az Osztály intencióinak megfelelően, VARGHA László műszaki egyetemi docens végezze el, aki a kérdésnek legjobb hazai szakértője, évtizedek óta foglalkozik a szabadtéri múzeumok kérdésével, s az Ankéton a főelőadást tartotta, az elhangzott javaslatokra, észrevételekre válaszolt."

37 Az ankét anyaga megjelenhet, és GUNDA Béla javaslatára VARGHA Lászlót bízzák meg annak rendezésével. Erről GUNDA Béla is tájékoztatja VARGHA Lászlót, és levelében még közli: „Légy nyugodt minden lehetőt megteszek a magam részéről is, hogy a szabadtéri múzeum, s azzal kapcsolatos problémáid minél jobban előbbre lendüljenek."

38 VARGHA László az Ankét teljes szövegét sajtó alá rendezte, és a kéziratot korábbi megbeszélés alapján, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok II. Osztályára, MADL Ferenc technikai szerkesztőnek elküldte.

39 A nyomdai és egyéb technikai kérdések rendezése után, a kiadvány elkészült, és az ankét előadásai az Osztályközlemények IX/3. számában megjelentek.

40 GUNDA Bélát is állandóan foglalkoztatja a szabadtéri múzeum kérdése. VARGHA Lászlónak írt újabb levelében fel is veti: „Azt gondolom, hogy a Néprajzi Múzeumból elhangzó aggályok nem lehetnek komolyak. Általában az emberek azt hiszik, hogy mindent azonnal meg lehet oldani. Perspektivikusan kell nézni a kérdést, s itt a perspektíva az, hogy a szabadtéri múzeum gondolata emeli a Néprajzi Múzeum súlyát is, s a múzeumot a magyar Skanzen mellé kényszeríti (...), ez a szükséges és eredményes odakényszerítés pedig új épületet jelent."

41 Úgy tűnt, talán mégis megmozdul valami, mert májusban NEMETHY Endre közli, hogy SZIGETI József miniszterhelyettes részletes jelentést, összefoglalást és ütemtervet kér 1959, I960., 1961. évekre, a magyar szabadtéri néprajzi múzeum tárgyában. - A részletes ütemezett tervezetet közösen készítettük el - jegyezte fel VARGHA László 42 Az áprilisban megtartott Ankétnak akkor na-