Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

Balassa Javasolja, hogy vegye fel a Múzeum 1965 évi munkatervbe két ive s propaganda jellegű tanulmány megírását a hazai szabadtéri néprajzi gyűjtemények tervezéséről mozgolódásáról, felállításáról* Ugyancsak javasolja, hogy hívja össze a Bizottság azokat a néprajzi szakembereket, ahol tervezgetések vagy törekvések vannak szabadtéri néprajzi gyűjtemények felállítására és azoknak mind közigazgatási, mind elképzelési tájékoztatást adjunk* Jovolna, ha a legközelebbi néprajzi muzeológusi értekezleten napirendi pontként vennénk fel a Szabadtéri Néprajzi Muzeumok ügyét. / Cseh I. : Höviden tájékoztatja a Bizottságot a miskolci, ill. domaházi törekvésekről* Füzes E.t Tájékoztatja a Bizottságot a baranyamegyei /pécsi^ szabadtéri néprajzi gyűjtemény jelenlegi helyzetéről. Elmondja,^ hogy a tanács jelenleg kivitelezését nem fß tudja biztosítani egyéb nagyarányú kiadásai miatt. Az KLnök megköszöni a megjelenést és az értekezletet berekeszti. /Erdélyi Zoltán/ Szakbizottság: titkára FÜGGELÉK 31. ÏM-JNKUÏ « M

Ä**%***$& Néprajzi Gyűjtemény létrehozása. Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztály Vezetőjének Budapest V. Szalay u. 10-14. Hivatkozásul szóbeli megbeszéléseinkre, beterjesztjük a Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény kérését és költségvetését. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény szervezésének gondolata ujabban a felszabadulás után 1958*ban a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ankéton merült fel. Az akadémiai értekezlet kimondja, hogy létesítsenek Budapesten szabadtéri néprajzi gyűjteményt a Néprajzi Múzeumon belül azzal a céllal, hogy a magyar népi építészet emlékeit és a parasztság felszabadulás előtti életkörülményeit természetes környezetben a sajátos, történetileg hiteles, eredeti valóságában tárjuk az ország lakéi, felnövekvő generáoiói, valamint a külföldi látogatók elé. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény létesítése a Néprajzi muzeolőgia követélményei mellett elsősorban közművelési és népművelési szempontból jelentős, mivel a múzeumi bemutatás egy sajátos formájában mélyrehatóbban tudná érzékeltetni a magyar parasztság életkörülményeit, mint általában a néprajzi kiállítások. Ennek az elgondolásnak megfelelően a Szabadtéri Nép-