Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)
FÜGGELÉK
has is csupán egy szűkebb stfiikai viùék egy a tien dpitóaüáüi úriéiranyaga. - Ac azóta is áll aha dan, szinte éventant fellépő hascnlí terskvéock /Veszprém 1935 Sals/ ••: •••csec 195°/ 23 kísérletek as2i Toltak megfelelőek sem szaksai; sea hiSoráayce, ses pedig tarsadalai-poli-« •cikai szempontból, nagy kárára a magyar tudományos élstnelB^ ^aisoumi törekvéseknek, közművelődési J: Idegenforgalmi érdekeknek* A magyar FàlumttZQ UBl mielőbbi, napjainkban "történő megszervezése minden tekintetben szükséges és időszerű. Az előző generáció nem tudta megvalósítani /az akkori tudcmánypolitlkai felfogás miatt/, a mostaninak pedig feltétlen el kell végezni, mert a jövő generációjának már nem lesz módjában létrehozni. Elég itt utalnunk mezőgazdaságunk szocialista átalakulására ós átszervezésére, nem beszélve pl. a munkásosztály gyökeres változásáról. Már napjainkban is alig megoldható feladat egy 4o-5o évvel ezelőtti munkás- vagy bányászlakás bemutatása. A gyors változás ós az ezzel járó országos és átfogó települési és épitészet! átalakulás, mezőgazdaságunk eddigi településhálózatát, a parasztság hagyományos építészetét, lakáskultúráját alapjában s teljes egészében változtatja meg. A Falumúzeumba bekerülő épületek - épületcsoportok parasztságunk több évszázados gazdasági struktúráját, építkezését és otthonát mutatja be. Parasztságunk múltjának az emlékeit mind tudományos, mind politikai ós népművelési szempontból megőrizni és a felnövekvő uj társadalomnak bemutatni elsőrendű feladatunk ás kötelességünk, A Falumúzeumnak politikai és népművelő hatása mellett óriási idegenforgalmi jelentősége is van. /Elég ha utalunk itt a bukaresti Falumúzeumra, amelynek 1962-ben közel 2oo.ooo látogatója voltl/ , A Falumúzeum megszervezése - joggal elmondhatjuk - a magyarországi forradalmi jellegű gazdasági és társadalmi fejlődésből adódó feladatok egyik legnagyobb jelentőségű tudománypolitikai alkotása lesz. Ez a nagyjelentőségű feladat mind társadalmi, mind szakmai /néprajztudományi, muzeológiai és építészeti/, valamint a népművelési szempontok figyelembevételével megfelelő szakemberek munkaközössége révén, napjainkban még teljes egészében oegvalóoitható, s ezt meg is kell valósitanunk. Ezt a célt szolgálta a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya Néprajzi Bizottsága, a 71. Osztály Építészettörténeti ós Elméleti Bizottsága álta!1959. óv tavaszán megtartott ankét, - A Hazafias Népfront kezdeményezésére szervezendő' Országos Bizottság és a Művelődésügyi Minisztérium rendelete alapján a Néprajzi Múzeum keretében a szervezési munkálatokat közvetlenül is végző Szakbizottság hivatott arra, hogy ezeket a nagyjelentőségű feladatokat elvégezze. A feladatok a következők: 1. A társadalmi szervei és valamennyi érdekelt és érintett szervezet, intézmény, hatóság egységes állásfoglalása, tevékeny segítsége, közvetlen közreműködése.
