Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

f J MNÉGY ff fa.? 7 A Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum. iltalénoo elvi és gyakorlati - szervezési - kérdései. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a népi életforma történeti és gazdasági szempontbél lehető - teljes egészét am tatja be. à népi életforma egykori és hagyományos települési képére utalva, lakéhelyének, telekelrendezésónek, udvarának, építészetének - laké- és gazdasági épületeinek, s berendezéseinek r egységes és teljes, átfogó és részletes bemutatását a dja. Mindazt tehát, ami múzeumi kiállítás keretében csak hiányosan, csonkán, vagy egyáltalán nem mutatható be, nem állítható ki. .Magyarországon » és a világon, elsőizben - az 1896. Orsz. Ezredéves Kiállításon létesítettek szabadtéri néprajzi muzeumot s a Magyar Falu-t. A Magyar falu anyaga berendezése - az ezredéves kiállítás megszűntével a Néprajzi Múzeum birtokába került*. Külföldön, részben az 1896. évi magyar kezdeményezés ismeretével, több szabadtéri néprajzi múzeum létesült. Ezek közül leghíresebbek és legjelentősebbekJ Stockholm /Skansen/, Koppenhága, Oslo, Roznan /Csehszlovákia/, Budarest, A Szovjetunió /Moszkva, Riga/ ós Lengyelország szabadtéri néprajzi múzeumainak szervezési munkálatai folyamatban vannak. A hazai viszonyokat figyelembevéve az 1936-ban alapitott román Szabadtéri Néprajzi Múzeum /Muzeul Síatului Falu múzeum/ - számunkra a legtanulságosabb. Magyarországon Jelenleg csupán a balassagyarmati Palóc Múzeum keretében van szabadtéri néprajzi gyűjtemény, a palóc házi lakóház, istálló, ól, szin. /1932-35-ben létesült./ Az azóta ia állandóan, szinte évenként fellépő hasonló törekvések /Veszprém, 1935., Zalaegerszeg, 1959/ azonban