Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 17. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2004)

FÜGGELÉK

szik, hogy mindent azonnal meg lehet oldani. Valahogyan kissé perspektivikusan kell nézni a kérdést s itt a perspektíva az-, hogy a szabadtéri múzeum gondolata emeli a Néprajzi z eu m súlyát is s a muzeumot a magyar Skansen mellé "kényszeríti

1

^ ez- a szükséges és eredrrónyss odakénysz

eritós pedig uj épületet jelent. Véoc a tervezési munk-'latoknal szinte ki lehet jelölni a múzeum helyét,..' ez következik Gülácsy félszólalásából is. %nél előbb van szabadtéri ruzeum, ann:íl e^-ctbb van Néprajzi ^uzeuml — ezzel Kresz Panni is megelégedhet • Kár nálam egyesek állásra is jelentkeztek a szabadtéri múzeumnál. r ügzinte bar4ti szeretettel köszöntelek FÜGGELÉK 19. Jelentés. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok /II./ Osztálya Néprajzi Bizottsága, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok /VI./ Osztálya Építészettörténeti és Épitészetelméleti Bizottsága rendezésében 1959.IV.29.-én megtartott Magyar Sza badtéri Néprajzi Múzeum elvi és gyakorlati kérdéseiről szóló ankét emlékezetes sikerrel járt. Az ankét résztvevő^ egyrészt a társ- és a rokonintézmények és az öszszes többi érintett és érdekelt intézmények és szervezetek egysóges

/

és egyhangú határozata - az Ankét határozati javaslata alapján - megállapították ós kimondták, hogy szükségesnek látják a Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum mielőbbi megvalósítását, illetve szervezésének, építkezésének elkezdését.