Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
SZENTI TIBOR: Hagyományos tanyai ólak, aklok, esztrongák és galambdúcok Hódmezővásárhelyen
114. SZENTI Tibor 1997. 35. (Az idézet pör a Szentes Városi Levéltárban, a IV. A. 53. fondban, az a.5. kötet 905-909. oldalán található: Anno 1775. 27. Xbr.) 115. Szó szerint közölte SZTRINKÓ István 1989. 1: 151.; CSETE György-DULÁNSZKY Jenő 2001. A színes táblaképek előtt, a néhány soros szöveget teljes oldalra kiemelve, a 33. p-n. KUN KOVÁCS László Osépítmények c. kiállításán falra erősített nagyméretű kartonon idézve. 116. SZENTI Tibor 1978. 310. (Az általunk közölt szöveget annyiban módosítottuk, hogy itt már a zárt ë hangot is jelöltük.) 117. NÓVÁK László 1989. 717. 118. FILEP Antal-K. CSILLÉRY Klára 1980. 303-304. (Itt jegyezzük meg, hogy a szerzőpáros tanulmányának 304. oldalán, felül két kerekól látható. A baloldali saját fotónk Szőrös Bárányi János kopáncsi telkén állt - az 53. sz. fölvétel -, melyet jelen tanulmányunkban sorskövetéses fotósorozattal mutatunk be. A jobb oldali fölvételt NAGY Gyula készítette. Ekkor még nem ismertük egymást. Erről a kerekólról tőle függetlenül készítetttik saját fölvételünket - tanulmányunk 41. fotóját -, és az építmény fölmérését, amely a VII. ábrán látható.) Megjegyezzük, hogy erős vesszőből font kerekólat Észak-Tunéziában, a Földközi-tengerhez közel is fotóztunk. Birkát, kecskét tartottak benne. 119. 191 l-ben a római történész világkongresszuson döntöttek arról, hogy a Kr. e.-i századokat római, a Kr. u.-i századokat arab számokkal kell írni! Minden ettől eltérő írásmód hibásnak bizonyul. 120. Ritkábban előfordultak vékony testű női idolok is, de ezeket már többnyire valamelyik istennő nevével nevezték meg. Feladata nem biológiai jellegű volt, és az istenek által lakott világban élt. 121. HEGYI Endre fordításában, 1958-ban a Magyar Helikonnál jelent meg. A 126. vers a 69, a 130 a 71. oldalon. (Ajánljuk még a 132. verset a 72, és a 134. verset a 73. oldalról.) 122. RÓHEIM Géza 1925. 107. 123. LÁSZLÓ Gyula 1944. 207. 124. Szentes Városi Levéltár. A Károlyiak sedriája: IV. A. 53. fond. Protocollum Criminale 2 kötet: 656668. 1751. die 14. Februar'. 125. Uo. 1798. 7 bris . (A dobozolt anyagban az e havi 8. számú ügyirat.) 126. A 20. század elején elindult parasztpolgárosodással a szobában épített kemencékkel az asztalos által készített kétajtós, szögletes ruhásszekrényt is kezdték utánozni. Ezek a sifonkemencék általában nem rendelkeztek padkával és magasított alappal, hanem közvetlenül a földön álltak, mint a szekrények. Építési hagyományuk nem is tartozik a népi, paraszti kultúrába. 127. SZTRINKÓ István 1989. 154. A 11-12. sz. kép. 128. HORVÁTH Ferenc, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiváló régésze a Hódmezővásárhely-gorzsai Cukormajorban végzett évtizedes ásatásakor a mezopotámiai Úr városával azonos, „Gilgames korából" (nálunk a neolitikum közepe-vége) származó, földfallal kerített teli-településen „gólem nagyságú", hatalmas ülő agyagidol töredékét találta meg. Ezzel az a kép is változott, hogy az agyagistenek ahogy KALICZ Nándor találóan nevezte a neolitkori idolokat - csupán kistermetű, könnyen mozgatható, primitív plasztikák lettek volna. 129. Helyszíni gyűjtőtapasztalatunk az, hogy a legtöbb ólat tavasszal, amikor a húsévét előtti házkarbantartó munkálatok folynak „kitüzelik", hogy a bennük megbújt parazitákat elpusztítsák. 130. IKVAI Nándor 1989. 176. 131. Vásárhelyi Levéltár. IV. 1001. Hirdetőkönyv d.3. „16. Júny 805." (Az 5. lap eleje legalól és a hátulján.) Itt a „Tanyabéli Földek" a Tanya nevű határrészt jelentik. 132. Vásárhelyi Levéltár. IV. 1001. Hirdetőkönyv d.3. „16. Juny 805." (A 4. lap hátulján, alól.) 133. FÜZES Endre 1979. 256. 134. FÜZES Endre 1979. 256. 135. SZTRINKÓ István 1989. 155. 137. Korábbi megfigyelésünk az volt, hogy a kerekólak bejárati homlokzatának tájolásában nem tudtunk egységes égtájat meghatározni. Ennek bizonyítására utóbb tájolóval pontos szögmérést végeztünk, és ennek adatát adtuk meg.
