Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében
15. kép. Köböl épült füstöskonyhás ház, csipkefalán tégla macskalépcsővel, Salföld, Kossuth u. 38. (1982). (LUKÁCS László felvétele) sebb kőépítkezésű zóna a Mecsek, Villányi-hegység, Mórágyi-rög területére korlátozódik. 116 A Káli-medence a Dunántúl népi építészetében című kandidátusi értekezésem nyilvános vitáján 1990-ben, ahol BAKÓ Ferenc elnökölt, opponensem, BARABÁS Jenő felvetette azt a kérdést, hogy a Bakonyon, Balaton-felvidéken kívül más kőben gazdag tájaink falusi építkezése miért nem jutott el a kő felhasználásához úgy, ahogy Olaszország, Franciaország nagy részén, s helyenként a Balkánon ez megtörtént. Válaszomban megemlítettem, hogy Magyarországon kő udvarházak építéséhez még a 17. században is királyi engedély kellett, amit a dunántúli nemesi építtetők igyekeztek megszerezni, mivel a faházat szolgáknak valónak tartották. Kőházak emeléséhez tehát kellett az építtetők ilyen irányú igénye, anyagi-gazdasági lehetősége, amely a Bakony, Balaton-felvidék magyar nemesi községeiben, valamint a 19. században már az itteni német telepes községekben is, a részleges szőlőmonokultúra révén adott volt. A kőépítkezés elterjesztésénél a másik fontos követelmény a helyben vagy a közelben bányászott, ezért olcsó kő építőanyag megléte. Színvonalas kőépületek emelésének harmadik feltétele, hogy helyben vagy közelebbitávolabbi helységekben kőművesek éljenek, dolgozzanak. E követelményrendszernek a Bakonyban, Balaton-felvidéken meg tudtak felelni, más kőben gazdag vidékeinken bizonyára mindig hiányzott valami e három elemű követelményrendszer kielégítéséhez. Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2000-ben megnyílt Bakony, Balaton-felvidék tájegységének épületállománya: a kádártai, a mindszentkállai, a szentgáli, a nyirádi lakóház, a köveskáli tűzoltószertár, közkút és mosóház, a vakolatlan kőkerítések (kiibástyák) a két tájon a 18. század közepétől uralkodóvá, néhol kizárólagossá vált kőépítkezés különféle változatait képviseli.