Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében

nak tartja HOLL Imre a Nagyvázsony melletti Csepely 16. század közepén elpusztult egyik lakóházát is.

49 HOLL Imre és PARÁDI Nándor Gyepükaján-Nagykeszin (Zala m.) is feltárt egy kő alapozású, 15-16. századi ház részletét, amely feltehetően boronafalú volt.

50 Balatoncsicsó 18. század közepi sövény- és kőházai sorában két boronafalú is valószínűsíthető.

51 Az erdők irtása és gazdasági hasznosítása a 18. század végére a Dunántúlon fahiányhoz vezetett. KITAIBEL Pál 1799-es dunántúli utazása során a Bakonyban számtalan helyen szénégetőkkel, mészégetőkkel, hamuzsírfőzőkkel és faszerszám készítőkkel találkozott. Útinaplójában megjegyezte, hogy a birtokosok a Papod környéki gyönyörű tölgyeseket erősen irtják, ezért a fa ára megemelkedett. Az erdei legeltetés a fiatal hajtásokat, a kivágott fák utánpótlását mindenütt megsemmisíti, irtás után ezért kopasz hegyoldalak alakulnak ki, amelyekről a csapadékvíz még a talajt is lehordja.

52 Az erdőpusztítás következtében előállt fahiányt jelzi, hogy Zala megye 1800ban rendeletileg tiltotta meg a boronafalú házak építését. „Az N. Vrgye tapasztalván azt, hogy boronábul házoknak épéttésével az erdőkben nem kevés kárt az építtők okoztak, azért erdővel bíró Földes Uraknak az N. Vrgye ajánl, a Községnek pedig parancsolatul adja, hogy ennek utánna a hol földnek minéműsége engedi, hogy válogbul, vagy Morbul házokat építsenek, hol pedig ilyes házok épéttésére alkalmatos föld nem találtatnék, talpra vesszővel fonyott falakra házokat épéttscnck, ezzel közjó hasznáro is az erdők pusztéttástól megmentettnek; ebben ellenkezőt cselekedők, mint erdőpusztéttók N. Vrgye által büntettettni fognak..."

53 Nyugat-Dunántúlon Vas, Zala megye a boronaépítkezés jellegzetes területe. A boronafalú házat az Őrségben a jobbágyok még a 19. század első felében is a legjobbnak tartották, amint ez BENCZÚR Jánosnak a Társalkodó 1839-es évfolyamában megjelent cikkéből kiderül. „Hajlékaikról Írhatni, hogy külsőleg csínos lakjok van, de az csak fábul épült, 's ehez ők olly híven ragaszkodnak, hogy nagykegyességű földesurok egy, a' legalsó talpig elégett jobbágynak több száz ftot ajánlott, csakhogy téglából építsen házat; de a' pórember faházban nem lakni annyinak tartá, mint magát elevenen eltemettetni."

54 A vasi Hegyháton a házak falát cser- vagy tölgyfából faragták, boronafalnak nevezték.

55 Göcsejben a boronaházakat tölgyfából, később ennek megfogyatkozása miatt szurkosfenyőböl rótták össze.

56 7. kép. A gerincszelement és az utólag elhelyezett középszelcment tartó kő harántfal a padláson, Mindszentkálla, Rákóczi tér 18. (1983) (LUKÁCS László felvétele) 8. kép. A gerincszelement tartó, kőből épült fél csúcsfal a padláson, Mindszentkálla, Rákóczi tér 18. (1983) (LUKÁCS László felvétele) 9. kép Kőházak, kőbástyák a kővágóőrsi Rákóczi utcában (1982) (LUKÁCS László felvétele)