Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

LUKÁCS LÁSZLÓ: Falazatok a Káli-medencében

Lukács László FALAZATOK A KALI-MEDENCEBEN Bakó Ferenc (1917—1998) emlékének CHOLNOKY Jenő Magyarország földrajzában a Balaton környék népi építészetéről az alábbi, a most elmúlt évszázad első felének állapotát tükröző megállapítást tette: „A Balaton körül két szembetűnően különböző falutípust látunk. Az egyik az északi partok kőházas falvai, malmot hajtó patakok mellett. Ezek Vörösberénytől egész Balatongyörökig szépen egyformák. A déli parton viszont homoktengerbe, vagy agyagos vidéken sártengerbe fulladó vályogházas falvak, sokkal elmaradottabbak, mint az északiak."

1 Az ezt megelőző időszakban JANKÓ szerint: „Az igazi balatoni ház sövényfonásos volt, ez volt meg mindenütt a Balaton-part falvaiban, ezt szorította ki a sártömés a déli, a kő az északi partokon."

2 Később VAJ KAI Aurél kissé túlzottnak tartotta JANKÓ kijelentését, mivel a Balaton-felvidéken számos pontosan datálható 18. századi kőházat, s a kőépítkezésre vonatkozó 18. századnál korábbi levéltári adatokat talált.

3 Helyszíni kutatásaim során a Káli-medence nyolc községében eddig egyetlen adatot találtam a favázas sövényfal előfordulására. Köveskálon a Henyei utcában a mai tüzoltószertár helyén állt az 1920-as évekig Hegyi Gábor volt 1848-as honvéd favázas sövényfalú háza. A ház fala Németh Lajos (sz. 1898, Köveskál, Henyei u. 1.) és Hajba Lajos (sz. 1900, Köveskál, Fő u. 5.) adatközlők szerint úgy készült, hogy 2 méterenként keményfa oszlopokat ástak le a földbe, ezekre keresztben csaptatókat szegeltek, amiket ujjnyi vastagságú fával fontak be, majd kívül-belül polyvával összekevert agyagos földdel betapasztották, végül lemeszelték. A fal keményfából, tölgyfából, helyi erdei fából, fonása cserfából készült. Kfonyásfal nem volt vastagabb egy sukknál. (1 sukk: a két ököl és az egymás felé fordított két hüvelykujj együttes hossza, kb. 30 cm.) Ollóágasos-szelemenes tetőszerkezetét két ollóágas tartotta. A gerendák, fedélfák, ollóágasok, a szelemen és a kb. 50 cm vastag mestergerenda tölgyfából készült. Tetőformája kontyos, héjazata gicás zsúp volt. A ház csupán két helyiségből, szobából és konyhából állt, egyik oldalán faoszlopos gádorral ahonnan külön ajtó nyílt a szobába és a füstöskonyhába. Nem kötötte össze ajtó a konyhát és a szobát. A füst a konyha deszkamennyezetén lévő kb. 40-40 cm-es füstlyukon keresztül távozott a padlásra. Hegyi Gábor halála után a házban leánya, Hegyi Klára lakott az 1920-as évekig. Ekkor a házat az örökösök elbontották, a favázas sövényfal és a tető faanyagát elvitték, tűzifának használták fel. A telket a község megvette tőlük, s később tüzoltószertár épült rá. Megemlítem, hogy a köveskáli reformátusoknak 1735-ben sövényfalú templomuk volt, a kőtemplom 1769-ben épült.

4 Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1745-ös egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Szentbékkállán a plébániaház szilárd anyagból épült, amelyhez két sövényből készült istálló kapcsolódott.

5 LACKOVITS Emőke adatai szerint a Balaton-felvidéken fennmaradt sövényfalú házak közül az egyik Szentbékkállán állt.

6 A favázas sövényfalú lakóházak eltűnése a 18. század második felében országszerte jelentkező fahiánnyal magyarázható, amelynek hatására Mária Terézia 1772-ben uralkodói leiratban úgy rendelkezett, hogy a jobbágyok házaikat, ahol lehet, szilárd anyagból építsék. Az uradalmak az erdőkből fát csak a tető, az ajtók, ablakok készítéséhez adjanak.

7 A zánkai jobbágyok a 18. század folyamán még megkapták földesuruktól a szükséges tűzifát és épületfát, 1739-ben kötött szerződésükben ez áll: „Elsőben is akármely nevel mondható fa nélkül értelmek szerént szűkölködnek épületre vagy égetésre háznál, szabadságokban bocsátjuk úgy, hogy senkiiül ne bántossanak, úgy oltalmazzuk mindenek ellen".

8 A szerződés pontos betartásáról a 18. század folyamán a jobbágyok két alkalommal is tanúvallomást tettek: „Tűzre való és épület fánk ingyen vagyon"

9 (1768). „Épületre és tűzre való fánk is határunkban az urainknak jelentést tévén ingyen megh engettetik elegendőképpen" (1780).

10 Ezekből az adatokból sajnos nem tűnik ki, hogy a zánkaiak a 18. század folyamán favá-