Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SÁRI ZSOLT: Egy falu a 20. századból. A 20. századi épületegyüttes lehetősége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Mellékutcák A mellékutcákban olyan épületek kerülnek elhelyezésre, amelyek egy-egy rövidebb ideig léteztek, de a magyar történelem szempontjából meghatározóak. 1. Cigányputri. 2. Az 1950-es években erőszakkal kitelepítettek lakóháza (például Kétútköz). Külterület A mellékutcák visznek ki a falu határába, ahol további épületek, építmények találhatók. 1. Futballpálya, öltözővel. 2. Tsz-istálló, mellette a korábbi cselédház. 3. Az utca végén temető ravatalozóval. 4-5. A terület másik végén két hétvégi ház, az egyik a városi értelmiség által létrehozott „paraszti típusú" nyaraló, a másik a falusi, kisvárosi ember hétvégi telkén álló hullámpalás bungalow. A koncepció alapvetően a 20. századi magyar faluképet meghatározó épületeket sorakoztatja föl, a különböző egyéb építményekkel, például a villanypóznák és vezetékek, hangosbemondó, közkutak. Fontos hangsúlyt kell fektetni a század jelentős társadalmi átalakulásainak bemutatására, a mezőgazdaság által uralt falu folyamatos iparosítására, a kétlakiságra, a falvakban megjelenő munkásságra. Azokra az életmódokra, amelyek jellemezték az átalakuló, változó magyar falu társadalmát. A technikai vívmányok, a modernizáció eredményeire, amelyek az épületeket, az életmódot egyaránt megváltoztatták. Olyan „falu" bemutatásra teszünk kísérletet, amely a mára történelemmé vált 20. századot állítja a látogatók elé. Megfontolandónak tartom azon társadalmi csoportok életmódjának bemutatását is, amelyek különböző körülmények között hagyták el Magyarországot: „amerikás magyarok", nyugat-európai emigránsok.