Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SÁRI ZSOLT: Egy falu a 20. századból. A 20. századi épületegyüttes lehetősége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

13. kép. Falusi községháza RÁCZ György terve szerint (RÁCZ György: A korszerű parasztház. 1946. 58.) sítással, parcellázásokkal ezek az épületek elveszítették korábbi funkciójukat. Gyakran a pusztulás várt rájuk, vagy éppen az új rendszer használta ki őket. A 20. század egyik nagy átalakulási folyamata a kollektív mezőgazdaság létrehozása volt. Ezek terméke a különböző tsz-istállók, magtárak, gazdasági épületek, termelőszövetkezeti, állami gazdasági munkásszállások amelyek eleinte a korábbi uradalmi épületeket használták. Ezek védelme is egyre sürgetőbb feladat, hiszen napjaink privatizációjának gyakran esnek áldozatul ezek a gazdaságtechnikatörténeti épületek. 2. Kulturális épületek Megkerülhetetlennek gondolom, hogy a legfontosabb közösségi, kulturális épületek bemutatásra kerüljenek, épületeik helyi védelmet kapjanak, múzeumi áttelepítésben is megőrződjenek. Alapvető művelődéstörténeti értékek múzeumi bemutatása hozzájárulhat a 20. század mind jobb megismeréséhez. Egy Klebergsberg-féle iskola, egy népkönyvtár, iparosköri, gazdaköri, KALOT-székházi épület, amelyet 1945 után kulturális, művelődési házaknak használnak, majd a 60-as években épült kultúrház és mozi keresztmetszetet adhat egy század jelentős kulturális életéről, művelődéstörténeti értékeiről. A faluközpontokat meghatározó közintézmények között az első világháború után gyakran a templom mellett - létrejöttek a világháborús emlékművek, szobrok, amelyek körül gyakran parkosítást is végrehajtottak. Ezek máig településkép-meghatározó jelentőséggel bírtak. A szocializmus idején tovább bővítették, gyakran szabadtéri színpaddal is kiegészítve. 14. kép. Ravatalozó épülete (Muraszemenye, SÁRI Zsolt felvétele)