Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENDRŐDINÉ GOMBÁS ÁGNES: Egy 19. századi debreceni típusú láda restaurálása

A ládafia fedelének és a ládatető jobb oldali peremlécének rekonstrukciója: a ládafia forgócsapos fedelének kiegészítését a meglévő fiókrészek méretei és az átvizsgált ilyen típusú párhuzamok szerint, a jobb oldali peremléc rekonstrukcióját a bal oldali párja alapján terveztem. Természetesen mindkét esetben az eredeti faanyaggal megegyező fából. A láb rekonstrukciója: az átvizsgált ládaanalógiák alapján a ládák 90%-ának nem volt lába. Néhány esetben hasáb alakú lábak vagy a rövid ládaoldalakkal párhuzamosan felszögelt hevederlécek voltak használatosak. Esztergált pogácsalábat egyetlen debreceni típusú ládánál sem láttam. Ezért valószínűsíthető, hogy a fenéklapon és a léclábon lévő csaplyukak, valamint az ebbe beletört hengeres csapok egy másodlagos lábak kialakítására utaltak. A ládatető bal oldali peremlécének kiegészítése: a rovarrágott bal oldali peremléc kiegészítését - a hiány nagysága miatt - szintén faanyaggal terveztem. A szerkezeti elemek és a láda nagyobb hiányainak pótlására célszerűnek tartottam a fával történő kiegészítést, ugyanis a nagy statikai szerepet betöltő elemek (peremlécek) pótlására nem tartottam megfelelőnek a műgyantás kiegészítést. Azonban a kisebb felületi egyenetlenségek tömítésére (ládafenék alsó profiljának kiegészítése) egy vizes bázisú speciális kittet

33 választottam, mely jól felhordható a felületre, rövid idő alatt szárad (kb. 2-3 óra), könnyen megmunkálható és retusálható. Az eredetileg enyvvel végzett ragasztások helyett - tekintettel a tárgy későbbi tárolási körülményeire - egy nagyobb kohéziójú, vízálló ragasztó alkalmazását terveztem. A ládafenék kiegészítése és rögzítése az oldallapokhoz: a zsugorodás következtében keletkezett nagy kiterjedésű hézag kiegészítésére legalkalmasabbnak a faanyaggal való pótlást találtam. Terveim szerint a felvált ládafenék rögzítése a kávaszerkezethez faszöges ragasztással valósítható meg. A festett felület retusálása Az átfestett felületek miatt a retusálás módját csak a tisztítás után feltárt felületek festésének technikája és a motívumainak hiányai határozhatták meg. Fontos szempontként szerepelt számomra a kedvező tulajdonságokkal rendelkező festőszer kiválasztása és a helyreállítás megfelelő mértéke, melynek révén a műtárgy esztétikai összhatása megfelel a kiállításban szereplő elvárásoknak. Felületvédelem A festett fafelületek esetében fontos elvárás a felületvédő anyagokkal szemben, hogy rugalmasak legyenek, tehát kövessék a műtárgy klimatikus hatásokra történő mozgását. Ugyanakkor megfeleljenek a könnyen eltávolíthatóság és az öregedésállóság kritériumának. Ügyelni kell arra hogy, a bevonat oldószere ne oldja az eredeti festést és ne legyen hasonló a retus alá felvitt lakkal. E szempontok alapján a Paraloid B67

35 10%-os lakkbenzines oldatát választottam a festett felületek védelmére. A restaurálás menete A pergő festékrétegek megkötése A legsürgősebb teendők között szerepelt a ládatető belső festésének megkötése, melynek pergése már a tető vetemedése során elindult és a láda-műtárgyraktárból a restauratormühelybe való szállításakor a megváltozott klimatikus viszonyok miatt egyre csak fokozódott. Erre a célra a zselatin 4%-os vizes oldata bizonyult a legalkalmasabbnak. A vízfürdőn felmelegített oldatot injektálással és ecseteléssel jutattam a felvált felületek alá, melyet száradás után szilikonpapíron keresztül vasaltam vissza. Tisztítási próbák Az anyagvizsgálatok eredményeire támaszkodva szűkítettem a restaurálási tervezetben leírt tisztítási próbák körét, tekintettel az eltávolítandó anyag olajos kötőanyagára. Kémiai tulajdonságai alapján a Szuperkromofág bizonyult a legmegfelelőbbnek az átfestés eltávolítására, mert az oldhatósági paraméterei a gyanták és olajok oldhatósági tartományán belül helyezkednek el. Az oldószerelegyben található viasz a felszínt bevonva megakadályozta az oldószer idő előtti elpárolgását. A viaszréteg alatt az oldószer jobban behatolt és lassabban párolgott, ezáltal hatásosabban felduzzasztottá az eltávolítandó réteget (13. kép). Tisztítás A tisztítási folyamatokat - a pergő festékek visszavasalása után - a festetlen felületek portalanításával és Evanát 10%-os vizes oldatának habjával történő tisztításával kezdtem el. A ládatető belső festéseit a felületi szennyeződésektől miután a felső réteg megtartása mellett döntöt-