Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SZENDRŐDINÉ GOMBÁS ÁGNES: Egy 19. századi debreceni típusú láda restaurálása

A ládafia fedelének és a ládatető jobb oldali peremlécének rekonstrukciója: a ládafia forgó­csapos fedelének kiegészítését a meglévő fiókré­szek méretei és az átvizsgált ilyen típusú párhu­zamok szerint, a jobb oldali peremléc rekonstruk­cióját a bal oldali párja alapján terveztem. Termé­szetesen mindkét esetben az eredeti faanyaggal megegyező fából. A láb rekonstrukciója: az átvizsgált ládaanaló­giák alapján a ládák 90%-ának nem volt lába. Néhány esetben hasáb alakú lábak vagy a rövid ládaoldalakkal párhuzamosan felszögelt heveder­lécek voltak használatosak. Esztergált pogácsalá­bat egyetlen debreceni típusú ládánál sem láttam. Ezért valószínűsíthető, hogy a fenéklapon és a léclábon lévő csaplyukak, valamint az ebbe bele­tört hengeres csapok egy másodlagos lábak kiala­kítására utaltak. A ládatető bal oldali peremlécének kiegészíté­se: a rovarrágott bal oldali peremléc kiegészítését - a hiány nagysága miatt - szintén faanyaggal terveztem. A szerkezeti elemek és a láda nagyobb hiá­nyainak pótlására célszerűnek tartottam a fával történő kiegészítést, ugyanis a nagy statikai sze­repet betöltő elemek (peremlécek) pótlására nem tartottam megfelelőnek a műgyantás kiegészítést. Azonban a kisebb felületi egyenetlenségek tömí­tésére (ládafenék alsó profiljának kiegészítése) egy vizes bázisú speciális kittet 33 választottam, mely jól felhordható a felületre, rövid idő alatt szárad (kb. 2-3 óra), könnyen megmunkálható és retusálható. Az eredetileg enyvvel végzett ragasztások he­lyett - tekintettel a tárgy későbbi tárolási körül­ményeire - egy nagyobb kohéziójú, vízálló ra­gasztó alkalmazását terveztem. A ládafenék kiegészítése és rögzítése az oldal­lapokhoz: a zsugorodás következtében keletke­zett nagy kiterjedésű hézag kiegészítésére legal­kalmasabbnak a faanyaggal való pótlást találtam. Terveim szerint a felvált ládafenék rögzítése a kávaszerkezethez faszöges ragasztással valósít­ható meg. A festett felület retusálása Az átfestett felületek miatt a retusálás módját csak a tisztítás után feltárt felületek festésének technikája és a motívumainak hiányai határoz­hatták meg. Fontos szempontként szerepelt szá­momra a kedvező tulajdonságokkal rendelkező festőszer kiválasztása és a helyreállítás megfele­lő mértéke, melynek révén a műtárgy esztétikai összhatása megfelel a kiállításban szereplő elvá­rásoknak. Felületvédelem A festett fafelületek esetében fontos elvárás a felületvédő anyagokkal szemben, hogy rugalmasak legyenek, tehát kövessék a műtárgy klimatikus ha­tásokra történő mozgását. Ugyanakkor megfelelje­nek a könnyen eltávolíthatóság és az öregedésálló­ság kritériumának. Ügyelni kell arra hogy, a bevo­nat oldószere ne oldja az eredeti festést és ne le­gyen hasonló a retus alá felvitt lakkal. E szempon­tok alapján a Paraloid B67 35 10%-os lakkbenzines oldatát választottam a festett felületek védelmére. A restaurálás menete A pergő festékrétegek megkötése A legsürgősebb teendők között szerepelt a lá­datető belső festésének megkötése, melynek per­gése már a tető vetemedése során elindult és a lá­da-műtárgyraktárból a restauratormühelybe való szállításakor a megváltozott klimatikus viszo­nyok miatt egyre csak fokozódott. Erre a célra a zselatin 4%-os vizes oldata bizonyult a legalkal­masabbnak. A vízfürdőn felmelegített oldatot in­jektálással és ecseteléssel jutattam a felvált felü­letek alá, melyet száradás után szilikonpapíron keresztül vasaltam vissza. Tisztítási próbák Az anyagvizsgálatok eredményeire támasz­kodva szűkítettem a restaurálási tervezetben leírt tisztítási próbák körét, tekintettel az eltávolítandó anyag olajos kötőanyagára. Kémiai tulajdonságai alapján a Szuperkromofág bizonyult a legmegfe­lelőbbnek az átfestés eltávolítására, mert az old­hatósági paraméterei a gyanták és olajok oldható­sági tartományán belül helyezkednek el. Az oldó­szerelegyben található viasz a felszínt bevonva megakadályozta az oldószer idő előtti elpárolgá­sát. A viaszréteg alatt az oldószer jobban behatolt és lassabban párolgott, ezáltal hatásosabban fel­duzzasztottá az eltávolítandó réteget (13. kép). Tisztítás A tisztítási folyamatokat - a pergő festékek visszavasalása után - a festetlen felületek porta­lanításával és Evanát 10%-os vizes oldatának habjával történő tisztításával kezdtem el. A láda­tető belső festéseit a felületi szennyeződésektől ­miután a felső réteg megtartása mellett döntöt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom