Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

ZENTAI TÜNDE:A hidasi ház és telek berendezése

14. kép. Cserépkályha az első szobában. Aranyosgadány (ZENTAI Tünde felvétele, 1982) üveg lámpaernyőkkel. A fiataloknak van továbbá vezetékes rádiójuk és villany vasal ójuk is, de 1959-ben még mosógéppel, tv-vel vagy egyéb elektromos tárggyal nem rendelkeznek. Az első helyiséget, az ünneplőszobát az idős házaspár használja. A berendezés két meghatározó eleme - a menyasszonyi láda az első udvari ablak alatt és & fölvetett ágy a hátsó fősarokban - a bukovinai múltat képviseli. Andrásfalváról hozták magukkal, ott is készültek, az ágyszerkezet kivételével, ami hidasi német házból került a tulajdonukba. Bukovinából származik az osztovátának hívott szövőszék is. A többi bútor helyi vagy környékbeli német asztalosok, illetve ófalusi székkötők munkája. A textília egy részét még az óhazában, számos darabját azonban már itt szőtték. Julcsa néni egyformán értett a vászon- és a szőnyegszövéshez. A lakásrend nem hagyományos. A díszágy a régi helyén áll ugyan, előtte két székkel, az asztal a párhuzamos berendezésnek megfelelően középen az utcai fal előtt, az ágy párja azonban nincs meg, a fő szobasarkot a láda és a kredenc foglalja el, képviselve a valamikori sarokpados elrendezés aszimmetriáját. A szobabelsőt a szép, német, szecessziós jellegű, üveges tálalószekrény - a kredenc - uralja. A 19-20. századfordulói hegyháti és völgységi német szobák legdivatosabb bútordarabját szívesen állították a hazai, nagy múltú, székely almárium helyére; hátával az utcai falnak támaszkodik a „szent sarokban". Az udvari oldalon az abrosszal leterített ládát egy varrógép és egy neoreneszánsz ruhásszekrény követi. A másik oldalon a fölvetett ágy mögött a ruhásszekrény párja áll. A szobában bemutatjuk az egyszerű szerkezetű, faragott, 1943-as évszámú, keményfa szövőszéket is, munka közben. Az utcai ablakokkal párhuzamosan helyezik el, hogy jól lássanak, az asztal pedig a három bekötött székkel ilyenkor, szövés idején a szoba közepére kerül. A falakon kevés tárgy van. A tükör a menyasszonyi láda fölött függ. A két utcai ablak között a katolikus Julcsa néni Mária szíve témájú olajnyomata kap helyet, alatta kétoldalt egy-egy családi fényképpel. A szoba díszítése elsősorban textíliával történik. Szedett szőttes abrosszal takarják le az asztalt és a ládát: hétköznap piros híművel, nagy ünnepen fehér ablakossal. Fehér terítő ékesíti a kredencet, amelyen ott áll Jézus gipszszobra is. A háziaszszony legnagyobb büszkesége és alkotása a fölvetett ágy, amelyben a szalmazsákon egyszerű vászonlepedő, azon két díszlepedő - egy rojtos szélű vékony piros hímmel és egy fehércsipkés -, majd a festékes, a hat kivarrt, illetve szőttes végű székely párna, egy kékcsíkos damaszt dunna, legfölül négy slingelt végű német párna található. A szoba padlóját négy hosszú rongyszőnyeg borítja. Ennél a helyiségnél meg szeretnénk oldani a látogató beléptetését, hogy megnézhesse a páratlanul szép népi rokokó ajtó faragott, vasalt belső oldalát. A második helyiség a szülők, Biszak Ferenc és felesége lakókonyhája és hálószobája is egyben. A gangról nyíló bejárattól jobbra a ruhafogas függ, az első szoba ajtaja és a sarok közt kászli áll, a szobaajtó után a fal mentén helyezkedik el az asztal két bekötött székkel, az asztal belső széle eléri a házaspár sarokban lévő ágyát, melynek végéhez egy bekötött szék támaszkodik. Az ágyfejnél, immár a hátsó fal előtt, éjjeliszekrény áll, közte és a másik válaszfal között egy zöldplüssdívány foglal helyet. A dívány és a beépített sparhelt között még elfér egy kis fali fogas és a vizespad. A tűzhely külső oldalán fásláda és Feri bácsi alacsony, bekötött széke látható. Itt nyílik az ajtó a hátsó szobába. Az udvar felőli ajtófélfa és a sarokban álló fa mosdóállvány közti falra törülközőtartót akasztottak, szőttes dísztörülközővel (kendedzővel). A mosdó fölött nagy, szobai tükör függ. A dívány fölött két kendedzős cifra