Cseri Miklós, Füzes Endre (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 16. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

SÁRI ZSOLT: Egy falu a 20. századból. A 20. századi épületegyüttes lehetősége a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

Nemzetközi példák Az elmúlt években más, európai szabadtéri múzeumok is szembesültek ezekkel a kérdésekkel. A válaszok többé-kevésbé, hol határozott irányvonalakat mutatva, hol kissé még keresve, de folyamatosan megszülettek épületekben, kiállításokban realizálódtak. A detmoldi (Németország) Szabadtéri Múzeum középkori épületében az 1940-es éveket jelenítették meg, azt az időszakot, amikor az elektromos áram megjelenik a paraszti kultúrában, hatalmas változásokat gerjesztve abban. A kiállítási enteriőr a vasalás munkafolyamatát mutatja be.

11 Bad Windsheimben, Németország másik jelentős szabadtéri múzeumában egy muzeológiai szempontból is kimagasló enteriőr mutatja be a háború utáni frankföldi lakáskultúrát és életmódot. Egy 1454-ben épült lakóházat, ún. Doppelhaus-t telepítettek át 1985 és 1996 között. A lakóépület bal oldali lakrészét a középkori, 1455-re datálható állapotokban rögzítették, míg a jobb oldaliban az 1955. esztendő jelenik meg.

12 A wales-i St. Fagans-i múzeumban egy konténerházban mutatják be a II. világháború utáni újjáépítési korszak lakáskultúráját és életmódját. Ez az alumíniumból készült, rövid ideig, átmeneti lakóházként funkcionáló épület reprezentálja a nagy változásokat megelőző háború utáni időszakot. Érdekes kiállítás nyílt meg 1979-ben a kijevi Szabadtéri Múzeumban, amikor átadták „A szocialista falu népi építészete és életmódja" című kiállítási egységet. A kiállítási egységbe a „kolhoztagok és a falusi értelmiség Ukrajna-szerte épült házainak prototípusai" kerültek be, demonstrálva - természetesen a kor politikai törekvéseinek, helyzetének megfelelően - a kommunista átalakulás változásait, a helyi ipar termékeit, a szocialista realizmus tárgyi világát.

13 A 20. század nép építészetének korszakolása. Kutatástörténeti vázlat A népi építészet kutatásában is megjelent a 20. századi változások vizsgálatának szükségessége. Az elmúlt két évtizedben több kutató már korszakolta is az elmúlt évszázad falusi építészetét. FÜZES Endre már 1987-ben a II. világháború utáni időszak falusi építészetének és lakáskultúrájának kutatására hívja fel a figyelmet, amikor politikai, gazdasági, kulturális, ökonómiai és szociális faktorok figyelembevételével öt korszakot 3. kép. Nyári konyha (Galvács, PUCHNER Judit felvétele) SZNM, F. 60.574. definiálva mutatja be az 1945 utáni népi építészetet és lakáskultúrát. Az igen részletes korszakolásában (1945-49, 1950-57, 1958-67, 1968-79, 1980—) a gazdasági- és társadalmi változások hatására bekövetkező építészeti és lakásbelső átalakulásokat vázolja fel.

14 BARABÁS Jenő az integrálódás korának nevezi ezt az időszakot. A magyar népi építészet történeti korszakolását a század végéig nyomon követi, három nagy korszakra osztva, amelyek közös tulajdonsága a táji eltérések csökkenése, az integrálódás, egy „domináns tendencia" ívelése. Korszakai 1880-1920, 1920-1950, 1950-1970, 1970-1990 - elkülönítésénél az alaprajzi, a tetőszerkezeti, és a tüzelőberendezésben bekövetkező változásokat emeli ki.

15 BARABÁSHOZ hasonló elvek alapján kategorizál GILYEN Nándor is, aki korszakhatárait (1880-1914, 1914-1950, 1950-1970, 1970-) is Barabás módszereivel húzza meg.

16 Legutóbb pedig BALASSA M. Iván írt szintén a 20. századi népi építészet korszakairól. A 4. kép. IMRÉN YI SZABÓ Imre: Árvizes telepesház, Alpár, 1942. (A népi irányzatok továbbélése a magyar építészetben 1918-1950.)